Payr Sándor: Széchenyi vallásos lelkülete. Sopron 1926.

III.Széchenyi viszonya a római katholikus egyházhoz

Buzgó katholikus atyjának Rómából 1818. aug. 13-án csak ennyit ír: „Holnap még valószínűleg itt maradok, mert a pápa áldást oszt a népnek; ezt magammal viszem az útra, hiszen csak még sem árthat (schaden kann's ja doch nicht) és csak egy napot mulasztok vele."

1 Széchenyi György primás és Széchenyi Pál kalocsai érsek oldalági ivadékától mégis csak több hódolatot lehetett volna várni a pápa iránt. Es még Döblingben is Széchenyi nem sok jót mond Rómáról, „Önismeret" című jeles művében mondja: „Még a legelső keresztény is, mert hiszen ő is csak ember, noha infallibilis ember, olykor csak ezen mottóval képes magát némileg mentegetni: „Errare humánum est." (Seneca mondása. Döbl. hagy, III, 761,) Nagy magyar szatírájában 1857-ben Werner Zakariásról, a hitehagyott lutheránus drámaíróról szólva mondatja ismét Bach miniszter által: „Ezen szentet (Wernert) Rómába vitte magasabb ihletés, jóllehet azon titkos szándékkal, hogy ott mint Luthernek egyik vajmi lelkes és tevékeny adjutánsa kellőleg kikutassa és aztán derekasan kicífrázza és kikürtölje a római scandalumokat És vájjon hogy járt a szent búvár ? Tán nem talált elég piszkot, melyet a bámuló világnak és ilyféle trouvaille fölött oly szívesen kacagó evangélistáknak kitálalhatott volna? Éppen nem, sőt ellenkezőleg sokkal többre akadt, mint amennyit legvérmesebb expectatiójához képest találni reménylett." S alább még szól Széchenyi arról az Augias-féle alomról, melyet Werner Rómában talált s mely nem egy rómait indíthatna arra, hogy valami tisztább akolba álljon. (Döbl. hagy, II, 126), Széchenyi ugyan Bach szájába adja ezeket, de a maga részéről is elég kemény beszédek. Mással sem mondatná el, ha magának egészen ellenkező volna a véleménye. „Önismeret" című szintén Döblingben írt művében pedig ott, ahol a testi nevelés és testi épség fontosságát fejtegeti, azért támadja (most már ő maga és nem Bach nevében) a pápaságot, hogy Szent Péter templomában női szoprán hangok helyett kasztrált férfiak énekelnek kappanhangon. „Ha a legtisztább és mint sokan mondják, az egyedül üdvözítő vallásnak főnöke, a pápa, és ekkép az első keresztény, még szinte csak tegnap systematice megparipáztatta jobbágyainak bizonyos részét és e tisztben lelkiismeretesen tán még ma is eljár s pedig egyedül azért, hogy emberi kappanhang dicsérje Istent Szent Péter imoda (imaház) tág boltozati alatt, vagy mulattassa a világhírű Vatican falai közt 1 Sz. lev. szülőihez 189. 192,