Payr Sándor: Széchenyi vallásos lelkülete. Sopron 1926.
III.Széchenyi viszonya a római katholikus egyházhoz
ha nem is ilyen erős megjegyzéseket. 1 Zichy Antal szerint is a prímásnak egy hirdetménye, melyben „de stilo" int mindenkit, hogy ha a búcsú áldásaiban teljesen részesülni akar, három napig a zajosabb vigalmaktól, a tánctól, színház látogatásától sat. tartózkodjék, inkább bosszantotta Széchenyit, semmint követésre indította volna. Már 1822. vallotta a francia gyóntató pap előtt, hogy soha sem böjtöl. 2 Széchenyi ismételten is járt Olaszországban, de az itt látottak nem igen emelték a buzgóságát. Az a pap, akinek Catániában meggyónt, ő előtte „der verworfenste italienische Priester" s aláhúzza, hogy a maga részére kívánt tőle néhány tallért elégtételül. 3 Sicilia szigetén Marsalla tengerparti városban pedig 1819. május havában ezeket jegyezte naplójába: „Eletemben mindenféle társaságban megfordultam és azt hiszem sokkal több rosszban, mint jóban. De olyan kompániával, amilyent Mister Woodhouse híres borkereskedőnél egy kerek asztal körül ülve találtam, azelőtt még soha sem akadtam össze, még Parisban sem a készpénzemen. Ha két virtuóz ugyanazon hangszeren produkálja magát, akkor ha körülbelül egyforma tehetségűek, végül certamen virtutis keletkezik közöttük és a hallgatók majd az egyiknek, majd a másiknak osztják dicséretüket, azok pedig egymást felülmúlni törekedvén, sóvárogva várakoznak a nép tapsaira: körülbelül így versenyzett a pálmáért két a bortól feltüzelt pap, hogy kettőjük közül melyik képes gyalázatosabb történetkéket mondani. Felülmúlták várakozásomat. Nem gondoltam, hogy az ember állatok között felnevelkedve képes volna ilyen baromi, bűzös disznóságokat kigondolni. „Et je ne pouvais plus me soustraire de la puanteur de leur diction" — ez jutott eszembe és elbeszélésük nem ment ki az orromból. — Az én vallásomban — ilyen papok! És ez volna kizárólag jó ? Más egy sem Istennek tetsző ?" 4 Az is feltünhetik, hogy Széchenyi olaszországi útjaiban többször is megfordult Rómában (1815., 1818., 1819.), minden nevezetességet meglátogatott, de a Napoleon bukása után diadalmasan visszatért VII. Pius pápa előtt személyesen nem mutatta be hódolatát. Leveleiben és naplóiban legalább nem szól róla. 1 Másutt Károlyi A. is megengedi, hogy Széchenyi a maga gondolatait bujtatta bele Bach és a császár párbeszédeibe s „a döblingi remetének érzelmei, reflexiói és értékelései metsző élcekbe, maró szatírákba és néha megdöbbentően nagyszerű gorombaságokba öltözve mozognak " (Döbl. hagy. I. 150. 153.) 2 Sz. nap. 602. Viszota II. 279. 3 Viszota, Sz. naplói I. 595. 4 Viszota, Sz. nap. I. 613.