Payr Sándor: Széchenyi vallásos lelkülete. Sopron 1926.
II. Vallásos lelkületének általános jellemvonásai
Már Kemény Zsigmond megállapította róla politikai téren, hogy „majdnem rögeszméjévé vált esze által zsarnokoskodni a szivén." 1 Dessewffy József is azt mondta róla: esze árt szive érzeményeinek, 2 Ilyen erős racionalizmust találunk vallásos nézeteiben is. Esze szigorú bírálat alá veszi azt is, amit szive talán hittel és hagyományos kegyelettel elfogadott volna. Eszének ez az uralomvágya sokszor merészen és kíméletlenül nyilatkozik meg a dogmákkal, a tételekbe foglalt hitigazságokkal és saját r. katholikus egyházának tekintélyével szemben is. Az ész és szív viszonyáról mondja: „A keresztyén hit nem az érzelemnek, de az értelemnek hite és ebben áll revelatiója s azért öröki, azért fogja kiállani minden idők eseményit, mert nem a hiú andalgások és szívbeli nyers viszketegek köréből szól az emberi nemhez, hanem a nagy Teremtő példája szerint szoros tanilag azt tanítja: Amit nem akarsz, hogy más tegyen neked, te se tedd másnak, ami az örök igazságnak és a legnagyobb türelemnek emberi létünkhöz szabott, megszellemesített mathesisi szabálya." Ugyanitt mondja: „A nemes szív súgta, de a kormányzó ész irányozta cselekedetnek gyümölcse évről-évre mindinkább édesedik." (Kelet Népe 303.) Vallásos nézeteiben is az ész felsőbbségét vitatja mindenütt. A felvilágosodás korától a racionalizmust örökségül fogadta ő is. II. Vallásos lelkületének általános jellemvonásai. Istenben való hite mély és rendíthetetlen. Lételét, hatalmát, igazságát, jóságát, bölcs gondviselését gyermeki hívő lélekkel ismeri el. Naplóiban ifjúkora óta sokszor elmélkedik Istennek végetlen és kikutathatlan lényéről. Legkedvesebb költőjével, Berzsenyivel vallja ő is : „Isten, kit a bölcs lángesze fel nem ér, Csak titkon érző lelke óhajtva sejt!" Egyik jegyzetkönyvébe írta : „Istent megismerni nem adatott meg a szegény emberi nemnek, mert ez a (teljes) boldogság volna. De higyjen benne, szeresse őt és benne reménykedjék. Erre elégséges az az előleges ismeret, amelyet Istenről már ebben a világban megszerezhetünk. Az a kicsiny, valamint az a nagy, amit éppen eszünk vagy érzékeink által észreveszünk, világosan szólanak Istennek lételéről, jóságáról és mindenhatóságáról." 3 Szépen és nagy erővel fejezi ki Istenben való hitét az az imádsága is, melyet 1832. dec. 16. későbbi nejének, a vallásos lelkű Seilern Crescentiának imakönyvébe írt: 1 összes művei IX. 155, 1. 2 Világ 284. 3 Viszota, Széchenyi naplói I. 854.
