Payr Sándor: Széchenyi vallásos lelkülete. Sopron 1926.

I. Erkölcsi nagyságának és hazafiságának vallásos alapja. Széchenyi, a szabadelvű magyar katholikus

párosult a felvilágosult elmével, a józansággal. A vallásos rajongás, a babonás vakhit, az aszkézis és miszticizmus túlzásaitól a magyar nép mindig ment maradt. Vallási téren a felvilágosultság jellemzi a magyart. A sokat emlegetett magyar józanság sem zár ki minden vallási miszticizmust és nem tagad minden természetfelettit. De be kell vallanunk, hogy a mi úgynevezett világi elemünk úgy a katholikusoknál, mint a protestánsoknál erősen hajlik a racionalizmus felé. Az egyház tanait és intézményeit kritikával fogadja, a dogmák és hitvallások iránt közönyös, beéri a biblia egyszerű szavaival és ezek gyakorlati magyarázatával, a keresztyénség súlypontját inkább az erkölcsiségre helyezi s ezért más vallásfelekezetek iránt is, melyekben ezt az erkölcsi tőkét megtalálja, türelmes és elismerő. Szinte meglepő például a theologiában is eléggé jártas Fáy András racionalizmusa, aki református létere is Kálvinról igen szigorúan itél. Es Tomcsányi páter is erősen kipellengérezte Tisza Istvánt a dogmákról ejtett szabadabb nyilatkozata miatt.

1 De megnyugtatjuk, jól megtehette volna ezt Széchenyi Istvánnal is, ha akarta volna. De nem akarta. Es feltűnő, hogy a Széchenyi-jubileumok alkalmából annyi részletes, kitűnő értekezés sorában oly kevés szó esik Széchenyi vallásosságáról. Amiket ugyanis itt általánosságban elmondottunk vallási téren a magyarság faji és nemzeti sajátságairól, mindazokat feltalálhatjuk a legnagyobb magyarnak, Széchenyinek vallásos lelkületében is. Széchenyi erős, mély vallásos lélek volt, az Istenbe, a gondviselésbe, az erénybe és a halhatatlanságba vetett szilárd hittel, Krisztus iránt való mély tisztelettel. Ez a vallásos hit volt erkölcsi nagyságának, bámulatos alkotó erejének is legmélyebb alapja. Ez tartotta ébren lelkében a kötelesség és felelősség érzetét. Vallásfelekezete szerint római katholikus, aki nagy kegyelettel ragaszkodik őseinek egyházához, de ezzel szemben is fenntartotta éles elméjének birálati jogát és ebben nyilvánuló egyéni szabadságát. Ezáltal lett ő korának ultramontán és klerikális párttöredékeivel szemben a szabadelvű magyar katholikus típusa. Es ez a nagyobb lelki szabadság állítja őt magyar történelmünk másik nagy alakja, Zrínyi Miklós mellé. Megjegyzem itt, hogy akadt magyar történetíró, aki Széchenyit hitetlennek, a monizmus hívének vallotta.

2 De ez merénylet volt Széchenyi ellen. Szabadelvűségét ennyire félreérteni nem szabad. 1 Tomcsányi L. A katholikusok sérelmei. Bpest 1920. 41. 1. 2 Gaál Jenő, Széchenyi nemzeti politikája Bp. 1903. 47. és 68. 1. Angyal D. Széchenyi történeti eszméi. Bpest 1907. 61.1.