Payr Sándor: Szenczi Fekete István, a hitehagyott püspök. Egy viharos életpálya I. Lipót és Thököly korából. Sopron 1918.

IX. Fekete második futása, bécsi fogsága és áttérése Pozsonyban

kellett átkoznia, akik őt eretnekségben nevelték. (Pozs, vértörvszék I. 32. II. 44. III. 63). A jezsuiták tudvalevőképen tagadják az átokformula hitelességét, de erős érvek szólnak mellette. Végre azután bevett szokás szerint Feketének is hálálkodni és köszönetet kellett mondani. Ezt latinul cselekedte. Hálát adott Istennek, hogy kora ifjúságától fogva őt csodálatosan vezette s az igazságot vele megismertette. Köszönetet mondott a császári felségnek kegyelmességeért, hogy őt börtönéből szabadon bocsátotta. Megköszönte Szelepcsényi érseknek is azt a kegyességét, hogy őt csecsemő korában mekeresztelte. (Szenczen a Thurzók áttérése után 1635 körül nem volt evang. lelkész). Köszönetet mondott gróf Kollonics Lipót püspöknek is, mint kamarai elnöknek, hogy neki nyomorultnak (ei misero) 100 tallért ajándékozott (a kamara pénzéből). Megköszönte végül az oldala mellett álló Signiorani olasz jezsuitának is, hogy őt áttérítette, olyan könyvet adván kezébe, amelyből az igazságot megismerhette. Az utolsó szava nem Ámen volt, hanem „Dixi". A szemtanú Scheid gyógyszerész ismételten is megjegyzi, hogy az egész beszédet, észrevehető félelemmel és reszketéssel mondta el. Az áttérés befejezéséül az urvacsorát egy szin alatt magának Kollonicsnak kezéből vette. Vele együtt gyónt át ugyanakkor egy kovács, egy szolgaember és egy városi szolga (lictor). Ezek Kollonicstól új hitüknek nagyobb erősségére csak 25 forintot kaptak fejenként. Feketét többre takszálták. Hasonló tüntetéssel rendezték 1694. Otrokocsi Fóris Ferenc áttérését is Nagyszombatban. (Hahnekamp 167. 1. Végig nézte ezt a botrányos ünnepélyt, melyen magok a r. katholikus is alig épültek, fogolytáTSa Sárvári János tanító is, de ő még nem volt hajlandó áttérni. Különb legény volt a püspökénél. A szertartásra éppen azért rendelték oda, hogy Fekete példája hasson reá. S csakugyan hatott is, a fogságot egyedül többé ő sem tudta tűrni. Nyolc nap múlva Fekete rábeszélésére ő is áttért. A 25 forint Judás-díj a kamara