Payr Sándor: Szenczi Fekete István, a hitehagyott püspök. Egy viharos életpálya I. Lipót és Thököly korából. Sopron 1918.

IX. Fekete második futása, bécsi fogsága és áttérése Pozsonyban

És ők a bilincset, börtönt, egy megtört idegzetű magyarnak szánalmas vergődését is alkalmas térítő eszköznek vették „ad majorem Dei glóriám." Virágvasárnapja levén a pálmáról beszélt. Nagy vakmerőséggel magát merte a pálmához hasonlítani, mely elnyomatik, de ismét felegyenesedik. íme őt is elnyomták súlyos száműzetéssel és börtönnel, de mégis felegyenesedik, mert ily eszközök által ismerte meg a régi igazságot. Igazán bámulatos eretnek, aki ilyen eszközei miatt szeret bele a római egyházba. És programmszerűen azután elhagyott egyházát kellett gyalázni. Jelen volt ő, úgymond, a kiéli akadémiának egy disputációján, ahol az elnök és a felelő a polygamiát, a többnejüséget védte. Hogy Fekete az áttérésekor ezt csakugyan mondta, nemcsak Burius beszéli el, hanem irodalmi emléke is van ennek a vádnak. A magyarok ugyanis hirül adták ezt a kiéli theologiai fakultásnak s ennek kiváló tanára, Korthold Keresztély a vakmerő rágalmat nem is hagyta szó nélkül, hanem már a következő évben felelt reá ily című iratában: Christiani Korthold Sendschreiben, worin die verleumderische Anklage, ob sollte auf der Kielschen Universität die Polygamie öffentlich bewilligt und behauptet worden, gründlich abgelehnt wird. (Kiel 1682. Hrabovszky György szerint ez a mű megvolna a Széchenyi-könyvtárban, de én hiában kerestem ott.) íme, külföldi theol. munka, mely Feketét cáfolja. Azután szemükre hányta beszédében még Fekete a lutheránusoknak, hogy nem egyetértők, amint ezt Calixtus pártja és mások példája is mutatja. „Ő fügefalevél! — szól közbe Burius — mást tanultál te boldogtalan Fekete a preceptoraidtól!" De mindezt oly reszketéssel mondta el, aki máskor oly kiváló szónok volt, hogy a keresztvetést is, amit az ilyen pápista újoncokra rákényszerítettek, alig tudta illő módon végezni. Nem is csuda, szokatlan volt "neki. Majd azután az új hitvallást kellett nyilvánosan letennie. Rácz Károly szerint Fekete is az úgynevezett „magyar átokformulát" mondta volna itt el, amelyben nemcsak egyházát, hanem szüleit és tanítóit is meg