Payr Sándor: Szenczi Fekete István, a hitehagyott püspök. Egy viharos életpálya I. Lipót és Thököly korából. Sopron 1918.

VIII. Fekete Ostffyasszonyfán. Fegyveres zendülés Kemenesalján és a Rábaközben

után jobban felbátorodtak, sőt el is bizakodtak. Sárkányban lakó Tompos. Péter a szanyi biró házában mondta: „A németek az Rábán túlvannak, gyüjjenek bár az ördögadták és teremtették Fekete István ellen, már készen vannak mind kemenesalliak, rábaköziek, pápaiak, veszprémiek, az kik segítségére mennek". Vég Jancsi, Telekesi Török Pál katonája pedig Egyeden mondta a plebánus házánál: „Bár most gyünnö az ördögadta, teremtette püspököd (a győri), hat vagy hét zászlóval meg tudnánk tanítani". (Adtár 6.). Sőt ilyen bizakodó hangon beszélt Fekete felesége, Czenki Éva asszony is, aki e veszedelmes időkben is Asszonyfán és Rábaközben járt az urával. Tamási plebánusa vallotta róla: „Tudja és hallotta is szájábúl Fekete István feleségétül, midőn ezen Jatens az elmúlt pünkösd tájban hivattatott szegény Meszlényné asszonyomhoz némely dolgok végett, kérdvén tőle, nem fél-e az urad ott Asszonfán, az kire felelt, miért félnénk, hiszen ha valami lészen, elég népünk vagyon fegyveres kézzel most is asszonfalvai malomnál, megfelelhetünk nekik, értvén az ő Felsége népét rajta". (Adtár 6.) De ez a nagy elbizakodás mégis hiábavaló volt, mert a rendes katonasággal és túlnyomó erővel szemben mégis csak tehetetlenek voltak. Ezt látva szétoszoltak, Ostffyt és Feketét kénytelenek voltak sorsukra hagyni. Feketének sikerült még idején elmenekülni. De ez a második futása 1680. évi augusztus havában fordulópont az életében. Eddig bizalom, szeretet és tisztelet vette körül mindenfelé. íme, Ostffy és az evang. nemesek életüket, vagyonukat is kockára vetették érté. Eddig ezt a ragaszkodást és lelkesedést meg is érdemelte, mert veszélyes időkben-a szigorú tilalom ellenére is teljesíté papi és püspöki kötelességeit. Sőt irodalmi téren is szolgálta az egyházát. A fentebb" említett „Lelki Nyugasztaló Órák" című igen értékes fordítását e veszedelmes időkben fejezte be és adta ki. „Némely igaz és áhítatos keresztyének" már itthon, most kérték őt erre. De a szenvedések igazi tűzpróbája, nélkülözés,