Payr Sándor: Szenczi Fekete István, a hitehagyott püspök. Egy viharos életpálya I. Lipót és Thököly korából. Sopron 1918.

III. A büki püspökválasztó gyűlés. Fekete, a nap hőse

Gyengeségét és tarthatatlan helyzetét látva irta meg Fisztrovich a lemondólevelét 1669-ben máj. 13-án. A püspökséget, úgymond, már a választáskor is csak a nagy erőszaknak engedve "fogadta el, de most teljesen kimerült s erőinek visszatérését nem várhatja, Őriszigetbe akar visszavonulni, hol a savanyuviztől némi könnyebbülést vár. (Pagum Szigeth, ad acidulas situm elégi.) Az itteni lelkész, Fábri Mihály valószínűleg rokona volt. Lemondását az egyházkerületi gyűlés Bükön 1669. máj. 21-én tárgyalta és el is fogadta. Ugyanitt püspöki helyetteseknek Lang Mátyás soproni esperes-lelkészt és Fekete Istvánt választották meg, akiket egyszersmind a püspökségre is már ekkor jelöltek. A ptispökválasztás helyét és idejét pedig Bükre június hó 27-ikére tűzték ki. A választás eredménye— felöl bizonyosak lehettek, mert a gyűlésre Feketének régi lelki atyját és patronusát, az öreg Sárosy Bálint pozsonymegyei magyar püspököt is meghívták. (Egyet, levt. I. a. 7. 111.) A kőszegi tanács már május 17-én tárgyalta Fisztrovich ügyét s jóllehet lelkészi hivataláról is lemondott, mégis igen sértően bántak vele. Hodik György prókátort, Csirip Andrást, Hérics Mihályt és Marton Gergelyt küldték hozzá követségbe igen szigorú utasítással : házasságával megbotránkoztatta az augustana confession levő összes híveket, az elmenetelét tehát ne halogassa, a kathedrára többé ne menjen fel, a templom pénzét és az egyház javait adja át, a középső feleségétől maradt ruhákat, vánkosokat és aranygyűrűket is adja ki az árváknak és Pernhardt Andrásnak is fizesse meg, amivel tartozik. A szegény öreg mindent megígért s kész volt elmenni a legelső alkalmatossággal, íme, mily kár, hogy annak idején, mikor már érezte tehetetlenségét s amikor még tisztességgel távozhatott volna, el nem bocsátották. A magyar parochiális házat, a magyar templom szent edényeit és a könyveket most Feketére bízták; nyomban kimondták azt is, hogy ezután nem tartanak két magyar lelkészt; nem bánják, ha egy héten csak egyszer vagy kétszer lesz is „caput-olvasás" (irás-