Payr Sándor: Telekesi Török István ... 1666-1722. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1896. (Különlenyomat a Protestáns Szemle 1895. évi VII. évfolyamából)

VI. Egyházvédő és építő munkája a szatmári béke után. A pápai és sobori egyházakhoz való viszonya. A soproni iskola javára tett alapítványa

atyák (40 pap volt jelen, nem is igen sokkal volt több ekkor már a kerületben) tegyetek tudományt igaz mondásomrúl, ezen előttünk halva feküvő tekéntetes úr. kit bocsátott el szomorúan maga elől, midőn esetünkben vagy fogyatkozott ügyünkben hozzá folyamodtunk ? Ha szükségünkben mit tűle kértünk, kinek nem nyújtott alamisnát ő jóltevő keze? Avagy ki volt közülünk szakadozott öltözettel és nem adott volna neki ruházatot?*

1 Telekesi Török minden lángbuzgalmával és földesúri jogánál fogva sem biztosíthatott saját falvaiban a maga jobbágyainak sem szabad vallásgyakorlatot. A katholikusok ugyancsak hivatkoztak az 1681. évi törvények záradékára; «salvus iure dominorum terrestrium», de az evang. nemesnek földesúri jogát sem tisztelte a felsőség. így történhetett meg, hogy Török falvai közül Szent-Andrásnak templomát «cum accessoriis* 1716-ban megyei katonaság kiküldetésével erőszakkal foglalták el. Egyeden, a földesúr lakóhelyén, 1717-ben szintén fegyveres erővel szüntették meg a nyilvános vallásgyakorlatot. Sobornak temploma és egyéb egyházi vagyona pedig korábban kiadott királyi rendeletek alapján 1719-ben raboltatott el.

2 Ezen utóbbi helységre vonatkozólag (N.-Geresddel és NLádonynyal együtt) 1717. Bécsben ápr. 19-én kelt egy szigorú rendelet III. Károly sajátkezű aláírásával. A király már 1716. júl. 10-én küldött egy rendeletet a megyéhez azon szigorú meghagyással, hogy az artikuláris helyeken kívül sehol a protestánsoknak nyilvános vallásgyakorlatot ne engedjenek. A legtöbb helyen eleget is tettek ennek. De Sobor és két társa, melyek pedig — úgy mondja a rendelet — csak a Thököly-féle mozgalmak alatt csikarták ki templomaikat a katholikusoktól, ellenszegültek. Néhány kisebb nemes (persze III. Károly előtt Török is csak ilyen volt) és a jobbágyság nem bocsátotta el a papot és megakadályozta a templom elfoglalását úgy, hogy a nép és különösen az asszonyok zendülésével szemben a kiküldött katonaság gyengének érezvén magát, felhagyott a foglalással. Nem tetszéssel értesült erről ő felsége. S minthogy azóta mind a protestánsok írásban és személyes audiencián templomuk megtarthatásáért folyamodtak, mind pedig Kontor István győri püspökhelyettes és az alispán ő felségénél ez ügyben kihallgatáson volt: Károly király a katholikusoknak adott igazat, az evangélikusok felterjesztését és törvénymagyarázatát pedig olyan-nak találta, mely méltán keltheti fel királyi indignációját. A sze1 Torkos A. i. m. 94 1. 3 Acta Gommissionis Pestiensis 1721. A győri ref. egyház levéltárában 98. 1.