Payr Sándor: Telekesi Török István ... 1666-1722. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1896. (Különlenyomat a Protestáns Szemle 1895. évi VII. évfolyamából)
II. Török István ifjúsága. Tanuló évei. Első katonai szolgálata Draskovich Miklós seregében Budavár alatt 1684—1686. Herczeg Esterházy Pál nádor udvarában és gróf Erdődy Sándor főispánsága alatt megyei szolgálatban 1686—1690.
az evangélikusoknak nyomdájok, híres iskolájok és püspökeiknek székhelye. Alig egy évtizeddel pedig a most folyó események előtt a gályákra szánt papoknak panaszos jajkiáltásaitól visszhangzottak a várbörtön falai. A kinek voltak fülei a hallásra, az hallotta ezen szellemhangokat. Török Istvánnak voltak. De ezen nyári napokra, mely a protestánsok reményeit feléleszté, hamar beköszöntött a sorvasztó, hideg ősz. A török seregek elvonulása és Tököly szerencseesillagának hamari elhomályosodása után még ez évi szeptember végén a némettel diadalmaskodó klérus kemény bosszút állott mindenütt. Ennek Törökhöz igen közel álló példája történt Kőszegen. 1683. évi szept. 23-án vitte véghez Radonay Mátyás, zalavári apát és későbbi pécsi püspök, midőn herczeg Esterházy Pálhoz ment látogatóba katonakisérettel Fraknóra, hires kalandját, annyi durva vakmerőséggel, a mennyi csak egy baráttól és katonától kitelhetett. Vitézi tettre szökkenvén kedve a derék apátnak, lóháton megjelent a városban, királyi biztosnak adta ki magát, az evang. papot elcsukatta, több városi tanácsost bilincsekbe veretett, az evang. polgárok javait pedig huszárai fosztogatták. S midőn az első rémületből felocsúdva, egy bátrabb kőszegi meg merte kérdezni: kinek felhatalmazásából teszi mind ezeket? emez apostoli szavakkal válaszolt az Úrnak felkent, alázatos szolgája: «Jojjön ide az, ki még egyszer szememben kérdezősködni mer, mert ha valaki tudni kívánja, hogy kinek megbízásában járok el, annak pisztolyommal fogok válaszolni!* Csakis ilyen fellépéssel leplezhette hazugságát, mert Ittichen császári parancsnok maga jelenté ki, hogy Radonay vakmerőn visszaélt a király nevével és vasas németek sem voltak fedezetül az erdőségben, a mint ő ezt hiresztelé. Ilyen férfiú magasztalására készült azután a katholikus dicsének : «0 Deus Adonai! Da plures Radonai!> S egy ilyen hősnek satelleséül szegődött a félőrült Fekete, ő mutogatván a katonáknak, ki az evangélikus, kit fosztogassanak. 1 Ilyen és ezekhez hasonló fellépések mélyen sérthették vallásos érzelmeiben, mint minden protestáns magyart, úgy az ifjú Törököt is. De ott, a hol a haza java kívánta, félre tette sérelmeit. S ugyanazon Draskovicscsal, ki Thökölynél még meg sem melegedett s már is újra Bécscsel barátkozott, táborba szállott. Mert egy szép és nagy gondolat foglalkoztatja most a magyarságot. Az általános felbuzdulás, midőn Budavár felszabadításának reménye sorakoztatott egymás mellé kuruczot és 1 V. ö. Chernél K. i. m. II. 129 1. História Diplom. 128—130. 1. és századok 1891. évf. 813. 1.