Payr Sándor: Telekesi Török István ... 1666-1722. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1896. (Különlenyomat a Protestáns Szemle 1895. évi VII. évfolyamából)

II. Török István ifjúsága. Tanuló évei. Első katonai szolgálata Draskovich Miklós seregében Budavár alatt 1684—1686. Herczeg Esterházy Pál nádor udvarában és gróf Erdődy Sándor főispánsága alatt megyei szolgálatban 1686—1690.

labanczot, Törököt is oda viszi az ősi várnak bástyái alá. Ott volt már Draskovicscsal az 1684. évi sikertelen ostrom alkalmával, két évvel később pedig mint húsz éves ifjút, őt is a győző vitézek között látja az emlékezetes szeptember másodika. E nap délesti óráiban ő is a 145 évig bitorolt magyar fővárosnak szabad földjére léphetett.

1 Királyaink ősi fészke tehát szabad lőn. De vájjon biztosítva volt-e ez által az ország szabadsága is, melynek egyik lényeges feltételéül kívánta a nemzet Lipóttól a hit és lelkiismeret szabadságát? Mert már Zrínyi Miklós, a katholikus költő és bölcs államférfiú kimondá: * A protestánsok szabadsága és az ország szabadsága egy alapon sarkallik».

2 Nem kell-e majd a Budavár visszavételénél igénybe vett idegen segedelemért a nemzetnek legszebb jogaival is adózni. ős Budavár falai alól az ifjú Török visszatért vasmegyei birtokára. De ekkor is «a honn heverésnek nem üle porában*. Mint képzett nemes ifjú a közpályára készül. E czélból herczeg Esterházy Pálnak udvarába véteti fel magát, talán még mindig Ádám bátyja ajánlatára. Esterházy Pál, a nádor, fejedelmi fényű udvart tartott Fraknón és Kis-Martonban. Politikai alapelvében, hogy Magyarország csak Ausztria által üdvözülhet, sohasem ingott meg csak egy perezre sem. Ezen hűségéért kapta Lipóttól a német birodalmi herczegi méltóságot. Ő maga is büszkén írja magát «szentséges római birodalombeli* herczegnek. A római egyháznak egyedül üdvözítő voltát pedig a más hitűek között engesztelhetetlen gyűlölettel és vakbuzgó kegyetlenséggel hirdette. De voltak szelídebb, simább eszközei is, melyeket a jezsuitáktól és Kolonicstól tanult. A bucsújárást és csodatevő képeket magasztaló áhítatossági könyveket írt maga is, még többet Íratott és adott ki. Az eretneküldöző vallási egyesületekbe mint «Sodalis Marianus» jegyezte be nevét. Mária szeplőtelen fogantatásának emlékére alapítványt tett és még öreg napjaiban is gyalog zarándokolt el Mária-Czellbe. Vallási buzgalma különösen azóta nern ismert határt, hogy a pápa megengedte neki fivére leányával kötött második házasságát. Első nejét, Thököly Máriát, Imre nénjét, hitehagyásra kényszerítette.

3 De aszketikus gyakorlatai mellett nem vetette meg oly igen nagyon a világot és ennek hiábavaló örömeit. II. Rákóczy 1 Torkos A. i. m. 97. 1. Miskey A. i. m. 120. lap és Haynóczy i. m. 17. 1. 2 Pauler Gy. Vesselényi és társai összeesküvése. II. 238. 1. 3 Bauhofer Gy. Gesch. der ev. Kirche in Ung. 318. és 357. I.