Payr Sándor: Az Ágostai Hitvallás története Magyarországban. Sopron 1930.
V. A felvilágosodás és a vallási megújhodás kora. A racionalizmus és konfesszionálizmus az újabb időkben.
Nándor hamvai felett. De sajnos, a hűtlenség eseteivel is találkozunk. Koltán lakozott 1754. nemes Vidos János^ az ősi evang. család tagja, ki a r. kath. Tallián Juliannát vette feleségül. Reverzálist adott s egyházi feljelentésre Mária Terézia a vármegye által kényszerítette Vidost, hogy fiait is r. katholikusoknak nevelje. A püspök parancsára először Horváth István kanonok vette át és neveltette a Vidos gyermekeket, azután pedig a püspök és a királynő a legnagyobb fiút a nagyszombati kir. konviktusban helyezte el. így lettek Vasmegyében a sok derék, hű evang. Vidos mellett r. kath. Vidosok is. A mult század végén Vidos Lajos r. kath. püspöki titkár volt Szombathelyen. 77 V. A felvilágosodás és a vallási megújhodás kora. A racionalizmus és konfesszionálizmus az újabb időkben. Az elnyomatás hetven éves babyloni fogságában (1711 —1781.) á kevés artikuláris helyen felhangzó nyilvános igehirdetés, a házi istentiszteletek, az ezeken használt áhitatossági könyvek: Torkos András Újszövetség-fordítása (Wittenberg 1736.), Bárány György, Bárány János és Sartorius Szabó János magyar ázató s Újszövetség-fordítása (Laubán 1754.), az Ó-graduál (Zengedező Mennyei Kar) sok kiadása, Aáchs Mihály «Arany Lancz», Torkos András «Engesztelő Äldozat», Hegyfalusi György «Szazlevelü Rozsa» című imakönyvei (ez utóbbit használta Kis János és családja) és Bárány György Aug. Confessio-fordítása (Jena 1740.) tartották fenn magyar ajkú híveink között az evang. hithűséget, az egyházunkhoz és ennek alapiratához, az Ágostai Hitvalláshoz való ragaszkodást. A két Bárány és Sartorius Szabó, ez a három jeles pietista tudósunk, még Újszövetség-fordításuk előszavában is 1754. kijelentik: Nem igyekeztünk semmi újításra és a Simbolikus könyveknek igaz értelmek szerint szabtuk és akarjuk értetni a jeg3^zéseket.» Lelkészeinknek és híveink közül még a művelteknek túlnyomó része is megmaradt az úgynevezett felvilágosodás korában is egyházunk tiszta tana és így első sorban az 77 Balogh Gyula, Vasvármegye nemes családjai 158.
