Payr Sándor: Az Ágostai Hitvallás története Magyarországban. Sopron 1930.

IV. Az Ágostai Hitvallás az elnyomatás és a pietizmus korában.

azt is észreveheti, miként kelljen az igazságnak ismerete által a kegyességre vezettetni (Tit. 1, 3.) és a tiszta tudománynak formájához képest, tiszta és Krisztushoz illendő életet élni.) Ezt a gyakorlati célt a pietista lelkész természetesen nem mellőzhette. Hátul a 12., 46., 124. és 125. zsoltárt is mellékelte a fordításhoz. Olvasóit ezek által is hithűségre és kegyességre akarta buzdítani. Sólyom Jenő ezt a kiadást összehasonlítván Lövei Balázs 1692. évi fordításával, a kettőt kevés kivétellel majdnem teljesen megegyezőnek találta. Ismerve a személyes viszonyt a két fordító és kiadó között, ezt könnyen megérthetjük. Bárány ifjúkorában Lövei tanítványa és alumnusa volt, természetes tehát, hogy az idősebb lelkész mint tekintély állott előtte s annak fordításán sokat változtatni nem akart. De azért, mint a címlapon is jelezte, «egynéhány jegyzest» fűzött hozzá. A II. rész (A megváltoztatott rossz szokások) 3-ik artikulusa előtt (A misséről) például ez a megjegyzése: «Tudjad Keresztény Olvasó, hogy itt a Missén az Augustana Confessio nem a Pápisták Misséjeket hanem az Úr Vatsorájának szép Czerémoniákkal való kiszolgáltatását érti, amennyiben a Missét emlegeti a mi részünkről. Amint ezt megtapasztalod, ha az egész Artikulust elolvasod.* Polemikus célra Bárány az elnyomatás idejében nem gondolhatott. Az egyházon belül voltak ugyan vitái Szentgróthival és Ribinivel is, de kifelé nem lett volna tanácsos vitát kezdeni. Vitatkozni különben sem szeretett. Francke művéből fordított magyar neveléstana elé megkönnyebülten, mintegy reklámul és a cenzorok megnyugtatására írja: «Itt a hit dolgáról nem disputaltatik.» A hithűségben való megtartás, a Szentírással megegyező hitigazságainknak közlése és a gyakorlati kegyes életre való serkentés volt az Ágostai Hitvallás kiadásának célja és Mária Terézia korában, az elnyomatás idején Bárány György ezzel igen nagy szolgálatot tett egyházának. Egyházunk egyéb jeles lelkészei is, Zabler Jakab Bártfán, Kerman Dániel Zsolnán és Miaván, Burius János Besztercebányán, Pilárik István Selmecbányán, Miletz Illés és Bél Mátyás Pozsonyban, Torkos András Győrött, Kastenholz András Sopronban, Vásonyi Márton Vadosfán, Sipkovics Tóth János Pápán és Téthen, Aáchs Mihály és S. 11