Payr Sándor: Az Ágostai Hitvallás története Magyarországban. Sopron 1930.

IV. Az Ágostai Hitvallás az elnyomatás és a pietizmus korában.

Szabó János Nemescsóbaii, Csereti Mihály Nemeskéren és Miskey Ádám Nemesdömölkön a XVIII. század elején mind buzgó hívei voltak az Ágostai Hitvallásnak. Nem különben a világi vezetők is a Felvidéken: Petrőczi István, Jánoky Zsigmond, Szirmay Miklós, Okolicsányi Pál, Zmeskál Jób Árva megyében, Laszkári János és Kubinyi Mihály Honiban, Radvánszky János Radványban, Röszler András Pozsonyban, báró Hellenbach János Selmecbányán és a dunántúliak közül: Telekesi Török István Egyeden, Ostffy Mihály Asszonyfán, Torkos Péter Győrött, Dobner Nándor Sopronban sat. Különösen felélesztette a hitvallási hűséget a rózsahegyi zsinat 1707. és a reformáció kétszázados jubileuma 1717-ben, amelyet nagy lelkesedéssel ültek meg különösen városi helyeken. Az 1709. és 1715. évi pozsonyi országgyűléseken is erélyesen kellett vallást tenni hitükről. A rózsahegyi zsinat ugyanis elhatározta, hogy a temetési menetek előtt néhol az iskolás gyermekek által hordoztatni szokott fakeresztet, az egjíormaság kedvéért hagyják el (15. kánon). Ebből Spázay Pál esztergomi kanonok az országgyűlésen azt a vádat kovácsolta ellenök, hogy megtagadták Krisztus keresztjét és régi hitvallásukat; tehát mint új eretnekséget nem kell őket megtűrni. Okolicsányi Pál alapos jártassággal fejtegette előttük szimbolikus könyveinket, melyekhez hívek maradtak; de a Szentírás azon kifejezése «Te vagy ama szikla, rajtad építem fel az én anyaszentegyházamat» nem Pétert, hanem Krisztust állítja az egyház alapjául. Dobner Ferdinánd, a tudós és buzgó soproni polgármester és konventelnök pedig, ki az egész országgyűlésről naplót vezetett, Spázaynak felelt meg: mi tisztelői és nem gyűlölői vagyunk Krisztus keresztjének ama vers szerint: Effigiem Christi, quoties transibis, honora, Non tarnen effigiem, sed quem designat, adóra. Majd pedig a vita folyamán cédulára írta és köröztette Kristóforus szavait: «A legfőbb bölcseség pedig abban áll, ismerni Jézust, a megfeszítettet.» De a papok közül csak Unverzagt premontrei követ merte ezt helyeselni. Nagy igazságot mondott a pozsonyi Röszler András is, akitől a