Payr Sándor: Luther és az egyházi ének. Debrecen 1928. (Különlenyomat a Theologiai Szemle 1926. és 1927. évfolyamából)

I. Luther, az énekköltő.

hangnemben. A Zengedezőben ez is megvan (188. sz.). Miseének volt a XVI. sz. elejéről: Gott sei gelobet und gebenedeiet. Luther a jobbak közé sorozta és felvette. A magyarban nincsen nyoma. Felvette Luther a Litánia majort is : Űr Isten, irgalmazz nékünk s benne van ez még a 1784. évi Zengedezőben is. 5. Eredeti énekei. Ilyen volt már az első két zsengéje is : Jertek, mondjunk új éneket (Ein neues Lied wir heben an) és Jer, örvendjünk keresztyének. Ilyen a karácsonyi angyalokról szóló másik szép ének : Mennyből jővén az angyalok (Vom Himmel kam der Engel Schaar). Ez volt Luthernek utolsó éneke. A reformátor egyéniségét ez az ének annyira magán hordozza, hogy benne az angyalokat valósággal lutheránus módra beszélteti. Eredeti éneke továbbá : Oh Jézus, mi Idvezítőnk (Jesus Christus, unser Heiland, Der den Tod überwand. Goedeke i. m. Zengedező, 153.). Húsvéti ének, a magyar fordítás igen szabadon vette át s az eredeti három strófát hatra bővítette ki. Gönczi énekeskönyvében 225. sz. alatt található a hangjegyeivel együtt. Megvan a Zengedezőben is (153. sz.). Kései, eredeti, szinte hírhedtté vált éneke még Luthernek : Atya Isten, tarts meg minket (Erhalt uns Herr, bei deinem Wort). Eredeti címe szerint a reformátor ezt gyermekdalnak szánta a keresztyénség két főellensége, a pápa és a török ellen. Lucke weimari kiadása szerint Luther a gyermekek imádságától várta, tK*gy fe4^r> p V*t pll^tjgégj^l_jllggg^j^j^^__^gyy

y

'

á

Köstlin ellenben (II. 587) Luthernek más nyilatkozatáéval magyarázza ezt. gyermekekr-énekeljék ezt buzgón, úgymond Luther, mert mi öregek elmegyünk, de az utódainknak lesz szükségük arra, hogy hitükben a pápával és Mohammed ördögével szemben megmaradjanak." Az Erős vár mellett ez is egyik kedvelt főénekük lett az evangélikusoknak, de a r. katholikusok előtt a második sora (Und steur des Bapsts und Türken Mord) miatt gyűlöletes volt s később ezt enyhébbre is kellett változtatni. Luthernek ezt a gondolatát Szkhárosi Horvát András is átvette „Az kétféle hitről" című versébe : Oltalmazz Úr Isten, ez nagy foltos hittül, Oltalmazz pápától és az törököktül (R. M. Költők, II. 186.). De az ének a másik ellenség, a törökök ellen is irányult. Cordatus Konrád, zwickaui lelkész, Luther barátja, a volt budai pap, ezt az éneket 1541-ben külön kinyomatta a Magyarországba a török ellen induló német katonák számára (Goedeke i. m. 86.). 1541-re szokták tenni a keletkezési évét, de a naumburgi Kirchenordnung már 1537-ben említi. Régi szép külön dallama is van (Weim. 35. k. 528.). Korai magyar fordításáról alább fogunk szólni. c) Erős vár a mi Istenünk. Külön kell még szólanunk Luther énekköltészetének a gyöngyéről, az Erős várról, mely alapgondolatával ugyan a 46. zsoltárra támaszkodik, de méltán mondhatjuk Luther eredeti és legsajátosabb énekének. Egész könyvek és füzetek foglalkoznak a történetével és jelentőségével. Csak a legújabb weimari kiadásban is Lucke 45 nagy negyedrétű lapon (185—229.) tárgyalja. Nagy vitát keltett már a keletkezési kora is. A wormsi gyűléstől az augsburgi gyűlésig (1521—30.) minden évet számításba vettek. Végre is egy újabban felfedezett énekeskönyv nyomán (Sangbüchlein, Hans Weyss, 1528.) 1527 végére vagy 1528 elejére kellett tenni az ének keletkezését. 1527 óta ugyanis, amint Luther mondaná, az ördög egyik csapást a másik után zúdította reá. Aug. 16-án égették meg lutheri hitvallása-miatt jó barátját, Kaiser Lénárd lelkészt Passauban. Még ebben a hónapban kitört Wittenbergben a pestis. Az egész egyetem Jénába hurcolkodott, Luther maradt és szembenézett a halállal. Október 31-én volt tízéves fordulója a 95 tétel kifüggesztésének. Luther ezt családi körben meg is ünnepelte. Ez a nap felújítá lelkében a kiállott veszedelmeket, a pápai átkot, a wormsi útat és a többit. Az év végén pedig Pack Ottó szász kancellár egy hamisított okmánnyal a vallásháború hírét költötte. Mindenki komolynak vette. Hesszeni Fülöp már meg is indítá a seregeit. Luther is a közeli háborúról ír leveleiben ; prédikációiban a sátán erejét és csalárdságát festi oly képekkel, mint az Erős vár. Ez volt ime az idő és alkalom,