Payr Sándor: Luther és az egyházi ének. Debrecen 1928. (Különlenyomat a Theologiai Szemle 1926. és 1927. évfolyamából)
II. Luther, a zeneértő.
várt ily elnyújtott verssorokkal fogják hallani. És a közös magyar protestáns ünnepeken is (a reformáció emléknapján) az eltérő szöveg és versmérték miatt a két testvéregyház nem tudja együtt énekelni Luther remek harci dalát. Erre gondolni kellett volna az új református énekeskönyv szerkesztésekor. Eddig az volt a kifogás, hogy Luther eredeti dallamában melizmák (hangkötések) vannak s ezeket nem szereti a magyar. De azóta az új könyvben hány új dallam van telve melizmákkal. És a pesti evang. egyházközség is, midőn most Luther hét szótagos verssorai helyett nyolcasokat akar énekeltetni, elrontja azt, amit nagynevű papja, Székács József Mária Dorottya kértére nagy fáradsággal és igen bölcsen kezdeményezett. Szóval a magyaroknak is az eredeti dallamra és egységes szövegre kell énekelniök az Erős várt. * Luther egyházi énekei szép dallamaikkal s különösen az Erős vár mély nyomot hagytak a magyar szellemi életben, még egyházunk körén-kívül is. Láttuk, hogy r. katholikus templomokban is felzendült az ,,Erős vár" és a „Mennyből jövök most hozzátok". Liszt Ferenc, a buzgó katholikus művész is orgonára írt nagyszabású zeneműben dolgozta fel az Erős vár dallamát (Kirchliche Fest-Ouvertüre über den Choral : Ein feste Burg ist unser Gott). 47 Goldmark Károly is, Keszthely szülötte, Luthernek tulajdonította a zene égi származásáról szóló versecskét s Luther neve alatt adta ki gyönyörű szép vegyeskarát (Wer sich die Musik erkiest, op. 42.). Bátorságra és erős Luther-hatásra vall az is, hogy akkor, midőn a kongregációkból Jókait, Mikszáthot kitiltják, Harrach József a „Magyar Arionba" felvette az Erős várt és pedig Bach Sebestyén, a másik nagy lutheránus zenész harmonizálása szerint, ami kettős zenetörténeti értéket ad neki. Zichy Mihály remek wartburgi képén is ott van „e világ minden ördöge", amint Luther odakiált s lesújt reájok. Balázsfy Rezső is Luther esküvőjét legutóbb úgy festé meg, hogy kihallatszik belőle az „ároni ház", a boldog családi élet nászkara. S Luther éneke, muzsikája, különösen az Erős vár, erős visszhangot keltett a magyar költők berkeiben is. Nem csak Tinódi Sebestyén, Sztárai és Szkárosi Horváth énekelte meg még ősi időkben Luther hősi bátorságát, nemcsak a magyar nép nevezte tiszteletből Dévai Mátyást magyar Luthernek ; hanem Arany János Hatvanijából is kicsendül a régi korál hatalmas ereje: S egyszerre, mint vihar zúgása És mind magasbra szárnyal a szó, Dördül az ének harsogása Üvölt a discant, búg a basso, Merész hangon őszinte hitben : Miként ha Luther lelke szólna : „Erős várunk nekünk az Isten". „Ha e világ mind ördög volna I" Jókai is „A lőcsei fehér asszony" regényében megkapó hűséggel rajzolja az Erős várunk hatását. Bizonyára még a komáromi kálvinista templomban tapasztalta ilyennek. „Benne van e dalban — úgymond — minden, ami az embert a föld sarából fölemeli: a szabadságvágy, a hazaszeretet, a testvérvonzalom, az önfeláldozás, a jellemerő, egész fel az istenimádásig". Kozma Andor pompás versét, „Az ördögűző téntát" Luther sugalta. E sorok írója is a reformátor iránt való rajongó szeretetből merészkedett ifjú korában Hans Sachs híres versét : „A wittembergi fülemilét" lefordítani. 48 Még Radó Antal is a világháborúban „Wacht am Rhein" költeményében Németországhoz szólva Luther énekét idézi : Te, melynek földjén jámbor tisztben Tanulta szittya ifjúság : „Erős várunk nekünk az Isten" — A magyar vallás himnuszát. A viharos mult időkben lutheránus és kálvinista többször szállt perbe egymással. De Luthernek három éneke : az Erős vár, a Jövel Szentlélek és a Mennyből jövök összetartá őket, talán erősebben, mint a nápolyi gályákon az erős vasbékó, 47 Göllerich A. Franz Liszt. Berlin, 1911. 309. 1. 48 A mi Otthonunk könyvesháza. 1. szám. Pozsony, 1893.
