Payr Sándor: A Perlakiak négyszázados ároni háza. Budapest 1905. (A Luther-Társaság LII. kiadványa)

III. A XVII. században élt Perlakyak.

ben tanító volt. Ez iskolának azon korí történetéből tudjuk azt, hogy Illésházy István az iskola mellett fennállott convictusnak földeket adományozott. Fraknói ez adatokat különben Rezik „Gymnasiologia" czímű munkája után közli. A Perlagi nevet, azt hiszem, egynek vehetjük a Perlakival. Annyiból volna ez adat érdekes, hogy e szerint Felső-Magyarországon is éltek már a XVI. században Perlakyak. III. A XVII. században élt Perlakyak. s) Perlaky György surdi és légrádi lelkész (1646—1659). A dunántúli egyházkerületben mindenkor oly kiváló helyet elfoglalt Perlakyak törzsatyja az előbb említetteknél annyiban ismertebb, hogy a tőle való közvetlen leszármazás igazolására már megbízhatóbb adataink vannak. Származási helyét és közelebbi életviszonyait Perlak}' •Györgynek sem tudjuk megjelölni. De kétségtelen az, hogy 1646-ban augusztus 13-án a büki zsinaton avattatott lelkészszé, a mikor is a somogymegyei surdi gyülekezetbe volt meghívása. Szokásban volt a csepregi colloquium ideje óta 1674-ig, hogy a dunántúli kerületben felavatott vagy itt hivatalt vállalt lelkészek sajátkezűleg beírták nevöket egy könyvbe azon névsor után, melynek elején Réczés János, Tokoics György és más a Formula Concordiae mellett buzgólkodó lelkészek állanak. Ez a kötelezettség onnan vette •eredetét, hogy gróf Nádasdy Ferencz 1591 óta csak oly 2*