Payr Sándor: A Perlakiak négyszázados ároni háza. Budapest 1905. (A Luther-Társaság LII. kiadványa)

III. A XVII. században élt Perlakyak.

papokat tűrt meg több vármegyére kiterjedő uradalmában, kik a Formula Concordiae nevű s3^mbolikus könyvünk hű követésére aláírásukkal kötelezték magokat. Eme névsorba Perlaky György a 432-ik sorszám alatt jegyezte nevét a Bükön tartott zsinat alkalmával. A Perlakyak predikácziógyűjteményében Györgynek is van egy beszéde ezen jelzéssel: „Scribebat Georgius Perlaky concionator surdiensis in domo parochiali Augusti 16. anno 1656". Ugyanezen évben Dávid nevű fia is született Surdon. Tehát mint javakorbeli férfiú tölte napjait a surdi paplakon. A surdi gyülekezet történetében Szalóky Elek mint a surdiak első ismert nevű lelkészét említi Perlaky Györgyöt, ki itt 1659-ben is hivatalban volt.

1 Az lehet már most a kérdés, vájjon Perlaky 1646-tól 1659-ig szakadatlanul Surdon lelkészkedett-e ? Schmal és Hrabovszky egy századdal ezelőtt élt történetíróink szerint Perlaky György Légrádon is volt lelkész, a hova Sajó-Gömörről jött.

2 Nem tartom lehetetlennek gömörmegyei szereplését sem, mert fia Dunántúlról szinte Gömörbe kerül fel, talán éppen már a régebbi öszszeköttetés alapján. Csak azt nem tudjuk, hogy gömöri és légrádi lelkéázkedését mely időre kell tennünk. Abból a körülményből, hogy fiát Sopronban taníttatja, azt kell következtetnünk, hogy öreg napjait is itt a Dunántúl töltötte, talán Légrádon. 1 Vázlatok a surdi á. h. evang. gyülek. történetéből 1897. N.-Kanizsa 23. 1. 2 De Vita Superintendentum, Pestini 1861. 188. 1. és Hrabovszky r Presbyterologia.