Payr Sándor: Fábri Gergely dunántúli evangélikus püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1894. (A Luther-Társaság XIX. kiadványa)

VI. A vadosfai vallási zavargás. Kisfaludi Balázs katholikus kápolnát építtet az evangélikus templom szomszédságában,melynek felszenteltetését véres verekedés akadályozza meg.

El lehet gondolni, hogy a vadosfaiak, a kiknek a katolikus kápolnára épen semmi sziikségök sem volt, nem a legjobb rokonszenvvel hallották és látták Kisfaludinak építkezését. Azért még mikor a kápolnaépitésnek csak hire volt, az 1751, év május havában Fábri épen Sopronban levén és Asboth János házánál Vitnyédi János, Káldi Mihály és Chernél László tekintélyes evang. híveinkkel találkozván szóba hozta előttük: nem volna-e jó ezen tervbe vett épités ellen a gyülekezet részéről folyamodást terjeszteni fel ő felségéhez, a királynőhöz. De mivel mind itt olyan véleményt hallott, hogy a gyülekezet a kápolnaépitést meg nem akadályozhatja, mind pedig otthon is a kerületi felügyelőtől Ostffy Mihálytól hasonló értelmű levelet vett: Fábri, saját feljegyzése szerint, soha azóta e dolog felöl senkit nem búsított s magát a dologba nem is avatta.*) De nem igy gondolkodtak ám Vadosfán az eklézsiának kevésbbé higgadt nemesi elei. Steüner és Eadó uraimék már aug. elején inhibitoriumért mentek fel Pozsonyba. Innen azon tanácscsal tértek vissza, hogy „az eklézsia ugyan semmi gátlást sem tehet, hanem Kisfaludi Sándor és Armpruszter Mihály nemesek részéről, a kik vallásunkon valók, azok nevével inhibitiót lehet impetrálni azon fundushoz, a melyen építtetik a kápolna, a birtok osztatlan levén és Kisfaludi Balázsnál csak zálog." Kisfaludi Balázsnak különben, Fábri szavai szerint, még csak egy viskója sem volt Vadosfán s a már emliett Desserits famílián kivül (no meg ezeknek katolikus lakónőjén kivül, a ki talán ezeknek cselédje is lehetett) *) A számadó könyvbe irt feljegyzések.