Payr Sándor: Fábri Gergely dunántúli evangélikus püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1894. (A Luther-Társaság XIX. kiadványa)

VI. A vadosfai vallási zavargás. Kisfaludi Balázs katholikus kápolnát építtet az evangélikus templom szomszédságában,melynek felszenteltetését véres verekedés akadályozza meg.

katolikusok sem laktak ott többen. Mivel tehát Kisfaludi Balázsnak a telekhez igaz joga sem volt s mivel a szükségtelen kápolnának építésével csak a tiszta evang. falut látszott boszántani: az építés ellen a-telket közösen biró Kisfaludi családból az evang. Kisfaludi Sándor és Armpruszter Mihály idősebb családtagok, mint a család jogainak képviselői, hogy Balázs az épités által a telket el ne idegenitse, maguk is tiltakoztak a vármegyénél. Vadosfának evang. birtokosai meg először a nádorhoz Pozsonyba, azután pedig egyenesen ő felségéhez a királynőhöz fordultak folyamodással, a melyben hivatkozva az úgy a protestánsoknak, mint a katolikusoknak vallási téren felségengedély nélkül minden ujitást megtiltó királyi rezolucziókra kérelmezik, hogy ő felsége a már megkezdett kápolnaépitést hagyatná abba. Mielőtt azonban a királyi válasz leérkezett volna, a kápolna elkészült és katolikus részről megtörténtek a készületek annak felszenteltetéséhez. A szomszédbeli plebánusok szigorú büntetés terhe alatt rendelték kat. híveiket aug. 20-ára Vadosfára. A mihályii plebánus Oroff't János több izben fenyegetődzött vele, hogy e napon meg fogja húzatni a vadosfai harangokat s Mihályihoz csatolja, a helységet, hogy e kápolna elnyelje majd még a szomszédos -eretnek templomot is.*) Hire ment annak is, hogy a győri püspök két csapat katonaságot fog küldeni a mihályii plebánus rendelkezésére. Ilyen és hasonló hirek annál könnyebben hitelre *) A helytartó tanácsnak 1747. jan. 27. kiadott intimatuma az ar tikularis helyeken levő ev. egyházakat is katolikus fiókhelyekül minősiti.