Payr Sándor: Fábri Gergely dunántúli evangélikus püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1894. (A Luther-Társaság XIX. kiadványa)

VI. A vadosfai vallási zavargás. Kisfaludi Balázs katholikus kápolnát építtet az evangélikus templom szomszédságában,melynek felszenteltetését véres verekedés akadályozza meg.

VI. A vadosfai vallási zavargás. Kisfaludi Balázs katolikus kápolnát építtet az evang. templom szomszédságában, melynek felszenteltetését véres verekedés akadályozza meg. A vasmegyei Répcze-Lakon lakozó Kisfaludi Balázs, róm. katolikus nemes, zálogjogon birt ez időben Vadosfán az evang. templomtól 20 lépésnyire fekvő puszta telket, melyet néhai Szegedi Bálint és neje Kisfaludi Katalin zálogosítottak el. S bár ezen birtoknak tisztázása végett a zálogbaadók leánya Szegedi Julianna, férjezett Kerekes Mihályné, már négy évvel előbb pert indított s azon birtokon, mint per alatt levőn, Kisfaludinak nem is lett volna szabad semmi újítást tennie; s bár a birtokhoz többeknek, köztük evangélikusoknak is lett volna joguk: mégis ott az 1751. évi július havában egy katolikus kápolnát kezdett el épittetni.*) *) Ezen leírásnál az eddigi forrásokon kivüi egy „Species

facti, in negotio Vadosfalvensi" cz. iratot használok, mely egyező példányokban található a kerületi levéltárban és a soproni főiskola könyv tárában. Valószínűleg a kerület megbízásából készült igazoló irat, mert kellett, hogy Vadosfának és a szuperintendensnek nagy feltűnést keltő ügyét az egyházkerület is magáévá tette legyen. S hivatkozás van reá az esp. jkönyvben is: „Fusius ex Specie facti patet." 4*