Payr Sándor: Fábri Gergely dunántúli evangélikus püspök és az 1751. évi vallási zavargás Vadosfán. Egyháztörténeti monográfia. Budapest 1894. (A Luther-Társaság XIX. kiadványa)

V. A vadosfai vallási zavargás előzményei. A filiabeliek üldöztetése. Vizközi Mihály tanitó s ennek felesége ellen emelt vádak. Fábrinak első perbefogatása

y. Ä vadosfai vallási zavargás előzményei. A íiliabeliek üldöztetése. Vizközi Mihály tanító s ennek ielesége ellen emelt vádak. Fábrinak első per befogatása. Ilyen buzgó papi és püspöki működés közepette xudult Fábrira a végzetes vallási zavargás, a mely egyháztörténetiróinknál rendszerint a „vadosfai verekedés" neve alatt említtetik. Az összetűzésnek fonalszálai meszszebbre s mint végső okra ismét csak a türelmetlen katoliczizmus békesség egy szó zavaró és hóditó törekvéseire vihetők vissza. A vadosfai vallási zavargásnak megitélésére felette fontosak magának Fábrinak, amaz események áldozatának, úgy az egyházkerületi mint a győri esperességi jegyzőkönyvekbe sajátkezüleg beirt feljegyzései. Eme „Genuina Enarratio" ezen megjegyzéssel kezdődik: „In diem 20. M. Aug. incidit infaustüs Casus yadosfalvensis, per diversa regna notus, de, qüo ne mundus iniquum Judicium ferat contra praeceptum divinum Luc. 6, 37. I Cor. 4, 3—5. et ut sera posteritas notitiam certam habeat, brevi calamo piacúit huc inserere." Főként ezen történeti leirást tartva szem előtt