Payr Sándor: Luther és a magyarok. Budapest 1930. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 17.)
Ezekre az énekköltő és zeneértő Luthernek egyénisége nem maradt hatás nélkül. Magyarjaink németül ugyan nem jól tudtak, de Luther énekeinek igen korán voltak latin fordításai és ezek közvetítésével vették át énekeit. Az „Erős vár" fordításában ennek bizonyos előnye is volt. A 4. versszak 2. vitás, nehéz sorát (Und kein Dank dazu haben) az első magyar fordító ugyanis jobban megértette a latin fordításból, mint az újabb fordítók az eredeti németből. A latin szerint ennek az értelme: „Sive velit, nolit mundus". Luther is a párhuzamos helyeken ezt érti alatta. Hibásak tehát az újabb fordítások, melyek a „Dank haben" kifejezést „hála, köszönet", vagy „gondolat" szavakkal fordítják. Az „Erős vár" első magyar fordítójának Ember Pál, Bod Péter, Gyulai Pál, Horváth Cyrill és Dézsi Lajos a régi hagyomány alapján Skaricza Máté ráckevei ref. lelkészt tartják. De Jakab Elek és az unitáriusok inkább Dávid Ferencnek tulajdonítják az Erős vár első fordítását, mert az 1566. évi nagyváradi (szerintük unitárius) énekeskönyvben jelent meg először. 1 ) De Sztáray Mihály fentebb idézett versének az Erős vár öt sorával való nagy rokonsága arra is enged következtetni, hogy az első magyar fordítót Sztárayban keressük. A XVI. század óta Luthernek ez a harci dala majdnem minden protestáns énekeskönyvben benne van és pedig az eredeti formában, melyet az irodalomtörténet igen kiválónak ismer el. Bocskay vitézeinek, a szabad hajdúknak ez volt a csatadala. Kassán, az országgyűlésen, 1606-ban ezt énekelték. Kocsi Csergő Bálint feljegyzése szerint a gályaraboknak is ez volt éneke. Mária Dorottya nádorasszony felhívására Székács József az Erős várt az eredeti rövid verssorokban fordította le s a pestiek és győriek kezdték először így énekelni. Mai nap van már legalább ötven magyar fordítása. Sántha Károly, Csengey Gusztáv, Vietorisz József és újabban Kozma Andor is lefordította. Legelterjedtebb a dunántúli új énekeskönvbe felvett fordítás. Gyulai Pál abban látta a magyar „Erős vár" irodalomtörténeti jelentőségét, hogy ez volt az első magyar ének, amelyet nem az eredeti zsoltárból, hanem már csak Luther énekéből fordított le a magyar költő. S ezután a magyar poéták is Luthert követték a zsoltárok szabadabb átdolgozásában. 2 ) *) Borbély István figyelemre méltó okokkal bizonyítja, hogy az 1566. évi váradi énekeskönyv, mely tartalomban majdnem teljesen megegyezik, de a felosztásban nagyon is eltér, Dávid F. és az unitáriusok könyve. Egyet. Phil. Közi. 1913. 178. 1. Dézsi L. R. M. Költők T. VII. 355. 2 ) Pavr S. Luther és az egyházi ének. III. Luther énekei magyar irodalmunkban 35. és 40. 1.
