Payr Sándor: Luther és a magyarok. Budapest 1930. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 17.)

Luthernek már ebből a leveléből is kitetszik nem csak a fiatal királyi pár, hanem Magyarország iránt való meleg érdeklődése is. Csak a magyar püspökökre haragszik. Lu­ther, Cordatus és a Budára meghívott Speratus Pál II. La­jost sem tartották a reformáció ellenségének. Sajnálják ko­rai gyászos halálát. És e levél kapcsán találunk adatot arra is: mint vélekedett Luther a török veszedelemről. Tudjuk, hogy ezzel a kérdéssel Pethő Sándor könyve egész kis vi­hart támasztott csak nem régiben is. A vita onnan keletkezett, hogy már X. Leó pápa 1520­ban az első átokbullában a kárhoztatott tételek közé bele­vette Luthernek azt az állítólagos tanítását is (34. p.), hogy a török ellen hadakozni annyi, mint a vétkeinket büntető Isten ellen harcolni. 1 ) Holott Luther csak annyit mondott, hogy a török Isten büntetése rajtunk. Azért a töröknél is nagyobb baj a bűn, ettől szabaduljunk mindenek előtt. A török veszedelem nagyságát egész mivoltában Luther akkor még nem ismerte fel. De már akkor is nem a török ellen való hadakozást rosszalta Luther, hanem igen is azt vetette szemére a fényűző pápai udvarnak — amint ezt előbb már a humanista Hutten Ulrik és több más német is megtette — hogy a török háború csak ürügy a pénzgyűjtésre, amit az­után Rómában más célokra tékozolnak el. Sürgette Luther is a török ellen való hadakozást, de azt kívánta, hogy a ke­resztyén sereget a török ellen ne a pápa vezesse, hanem a császár és a német nemzet. Már a mohácsi vész után is meg­rótta a fejedelmek késedelmességét, később pedig kemény hangú iratokat is írt e tárgyban. 2 ) A pápával együtt eg} r ik erőshangú szép énekében is a török veszedelmet említi: ..Erhalt uns Herr, bei deinem Wort, •— Und Steuer des Papsts und Türcken Mord". Ezt az énekét Cordatus tette közzé először (1542) a Magyarországba vonuló német csa­patoknak írt könyvecskéjében. Szekfű Gyula is újabb nagy történeti művében elismeri: „Hutten és Luther nyilatkoza­tai távolról sem azt tartalmazzák, mintha ők helyeselték, vagy éppen kívánták volna a török hódítás terjedését". (Magyar Tört. IV. k. 110. 1.) ') 34. Praeliari adversus Turcas, est rcpugnare Deo visitanti iniquitates nostras per illos. Mirbt, Quellen zur Gesch. des Papst. 4. Aufl. 258. 1. 3 ) Luther idevágó müvei: Vom Kriege wider die Türken és a másik: Heerpredigt wider die Türken. (Wittenberg, 1529.). Weimari kiadás XXX. k. 2. rész 81. és 149. 1. Luther 1529. írja: „Ego usque ad mortem luclor adversus Turcas et Turearum Deum." Enders, Luthers Briefe VIII. 176.

Next

/
Thumbnails
Contents