Payr Sándor: Luther és a magyarok. Budapest 1930. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 17.)

nyűgözte Luther nagy személyisége. Kossuth Lajos öregkori hitvallásában mondja: „Evangélikus vallásban neveltettem s lelkemben jól érzem magamat Luthernek azon tana mellett, mely a lelkiismeretet emancipálta, midőn a keresztyén vallás kútfejének a Szentírást jelölte ki s nem a bármi néven nevezett tekintély diktátorságát és a Syllabusokat."

1

) Görgey Arthur is mint fiatal hadnagy atyjához és öccséhez írt leveleiben a gyakori bibliai citátumok mellett Luthert is idézi. Bécsből 1838 febr. 27-én Ármin bátyjára vonatkozólag írja atyjának: „Bárcsak belátná végre, mily igaz Luthernek e mondása: Ügy imádkozzál, mintha Istennek kellene mindent végeznie nélküled s úgy dolgozzál, mintha magadnak kellene végezned mindent Isten nélkül." Görgeynek ifjúkorában az egyházi pályára volt hajlama s István öccse szerint kevésen múlt, hogy Eperjesen lutheránus kandidátus és lelkész nem lett. A bibliát csaknem könyv nélkül tudta, az istentiszteletet soha el nem mulasztotta. Később is hősi lélekkel viselt szenvedéseiből kisugárzik a nagy lutheri jellem. Megható az a levele, amelyet leányához ennek konfirmációja előtt írt.

2

) A magyar filozófusok közül Böhm Károly mondja Lutherről: „Benne a szabadság örök eszméje emberére talált: a lelkiismeret, a tudomány és a társadalom szabadságának eszméje, melyet ő a vallásos kedély talajába vetett el, ez pedig minden lelkesedés nagy forrása.

3

) Rákosi Jenő „A tragikum" c. művében mondja: „Egy érdekes történeti tragédia hőse kerülte el a tragikai bukást, Luther Márton, a hitújító". De már Sztárai Mihály megénekelte, hogy hányszor forgott halálos veszedelmekben. Márki Sándor, a katholikus történetíró is elismeri Lutherről: „A világtörténelem fejlelteb, hatalmasabb egyéniséget alig, talán nem is ismer az övénél, sem olyat, ki több joggal és képességgel állhatott volna egy nemzeti mozgalom élére és aki a szabad vizsgálódásnak legsikamlósabb terére, a hitoktatás mezejére több bátorsággal lépett volna." Még Schlauch Lőrinc a szellemes nagyváradi püspök is, akinek a reformáció természetesen nem kellett, Luther sokoldalú és rendkívüli szellemnagyságáról — miként a tudós ó-katholikus Döllinger Ignác is — nagy elismeréssel szólott.*) Horváth Cyrill pedig 1

) Kossuth Iratai X. k. 136. 1. Már előbb közölve Pesti Hírlap 1884 máj. 6. Idézi Polner Ödön is: Kossuth Lajos, Prot. Szemle 1928. 239. 1. 2

) Görgey I. Görgey Arthur ifjúsága, Bpest 1916. 80. és 258. 1. Pethő S. Görgey Artúr 469. 1. 3

) Szelényi Ö. Böhm K. és a prot. keresztyénség. Prot. Szemle 1911. 653. *) Kurfz H. Kirchgesch. III. k. 45. 1.