Payr Sándor: Luther és a magyarok. Budapest 1930. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 17.)

gyűlés után. A kápolnában, hol ő a várnép előtt prédikált megpillantottam a magyar címert." Kazinczy pedig erre Széphalomról felelte: „Irigyeltem azon szerencsédet, hogy a Luther cellájában lehettél, mert tisztelem azt a nagylelkű, azt a hőslelkű embert."

1

) Báró Eötvös József is elismeri, hogy Luthernél hatalmasabb egyéniség még nem vezetett mozgalmat; s nemzetének minden nagy tulajdonságát magában egyesítve, hivatva is volt, hogy annak vezére legyen. Madách Imre „Az ember tragédiájában" Plató és Michelangelo mellett ád Luthernek helyet. A tűzkazán mellé állítja. így jelzi benne azt az izzó lelkesedést, mely a veszéllyel mit sem törődve hirdeti a maga igazságát. így lett ő magyar költészetünkben a „nagy kazánfűtő."

2

) Zichy Mihály is a „Luther Wartburgban" című remek festményével állított a csábításokkal és magával az ördöggel is szembeszálló reformátornak örök emléket. S a róm. katholikus nagy művész ezt a remekét, melyért mások mindjárt kezdetben 2000 forintot ajánlottak fel, magyarhoni egyetemes evang. egyházunknak ajándékozta.

3

) És a franciskánus hajlamú Liszt Ferenc sem állhatott ellen az „Erős vár" varázsának.

4

) Orgonára írt nagyszabású zeneműben dolgozta fel ennek dallamát. Sőt Wagner Richárdhoz írt levelében is Luther szavait idézi: „Itt állok, másként nem tehetek".

6

) Goldmark Károly is, Keszthely szülötte. Luthernek tulajdonította a zene égi származásáról szóló versecskét s Luther neve alatt adta ki gyönyörű szép vegyes karát (Wer sich die Musik erkiest. Op. 42.). Luther-hatásra és bátorságra vall az is, hogy akkor, midőn a kongregációkból Jókait, Mikszáthot száműzik, Harrach József a „Magyar Árionba" felvette Luther Erős várát és pedig Bach Sebestyén, a másik nagy lutheránus zenész harmonizálása szerint. Balázsfy Rezső kiváló magyar festő pedig Luthernek a cölibátuson vett diadalát és az az ároni háznak a magyar nemzet életében is annyi áldást terjesztő evang. papi családnak megalapítását dicsőítette meg „Luther esküvője" című művészi festményén. De nem csak az írókat, művészeket, hanem a magyar nagy államférfiút és a szabadságharc nagy hadvezérét is le*) Kazinczy levelezése Kisfaludy K. körével. 170. és 174. 1. 2

) Dr. Szelényi Ödön, Madách és Luther. Prot. Szemle 1906. 438. 3

) Dr. Lázár B. Zichy M. élete és műv. 57., 84., 121., 144. Zichy Lutherképe csak ebben a műben van meg 19. sz. a. Más művek nem merték közölni. *) Kirchliche Fest-Ouverture über den Choral: Ein feste Burg ist unser Gott. Göllerich A. Franz Liszt, Berlin 1911. 309. 1. s

) A Luther-Naptár 1925. évi színnyomatú melléklete.