Payr Sándor: Cordatus Konrád könyvecskéje Magyarország és Ausztria romlásáról. Budapest 1929. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 10.)
mérmetlenül a hit védőinek mondották magukat imádságaikban és énekeikben. Hogy szívükből ellenségeik a németeknek ok nélkül. És egy ártatlan vér, kit Ínségében a magyarok, csehek és németek gonoszul elhagytak, ellenök kiált és Isten legyen nekik a mennyben irgalmas, meg fog bosszultatni. Neve szerint Lajosnak hívják." (4. 1.) Itt Cordatus is, miként más német krónikások, újságkészítők és Cuspinianus, a bécsi humanista Lajos király cserbenhagyásával vádolja a magyarokat. Szerémy György káplán meg János király fivérét, Zápolyai Györgyöt mondja a király gyilkosának. 1 ) ,,Hogy országaink megtörtént és még jövendő pusztulásának egyéb okait is elmondják és elítéljék — írja tovább Cordatus — azt másokra bizom. Nevezetesen a főnek (Ferdinándnak) hanyagságát, a földi istennek (a pápának) álnokságát, a német fejedelmek viszálykodását, a nemesség nagy és szükségtelen pazarlását, a jobbágyoknak engedetlenséget. Hogy minden keresztyén szeretetről megfeledkeztünk azáltal, hogy egyik ország sem segítette a másikat a török ellen. (Ezzel főként a mohácsi vészre céloz.) Hogy egész hadi népünk csak a zsoldért vonul ki s ezt napról napra mind többre akarja felemeltetni. De különösen az a mi romlásunk és a töröknek szerencséje, hogy ez és amaz a keresztyén nagy szövetségesek közül (nem akarja néven nevezni őket) önzésből egészen keresztyénellenes békét és szövetséget kötnek idő előtt és még ma is a törökkel, amint a velencések is hűtlenül járnak el; mert ilyen módon a törököt erősítik, minket szegény embereket pedig gyengítenék. Végül pedig oka ennek a háborúnak és minden újabb csapásnak, hogy naponként újabb bűnök találtatnak bennünk és így Isten is újabb büntetést keres. Ez legyen mondásom erről a két országról azoknak, akik megmaradtak közülök. De minden más országoknak és az én harcosaimnak is, amint következik." * E szavakkal zárul a minket érdeklő első rész. De új címekkel a törökre vonatkozólag még két más kérdést is felvet. Az egyik: „Wie man widder den Turcken soll kriegen?" (5—7. 1.). Bűnbánó szívet, hitet vár a hadfiaktól s Isten igéjének követését ajánlja a háborúban is. Csak így lesz velők Isten s így nem kell félni a töröktől. „Bízzatok, Istennek igazi szentjei nem viselnek csupa aranyos mentét, miként a szentek a pápisták templomaiban." Magyari István is így *) Bartoniek E. Mohács Magyarországa. Burgio pápai kövei jelentései. 135. és 143. 1.
