Payr Sándor: A balfi paplak és a két balfi papfi Amerikában. Történeti elbeszélés egy evangélikus papi család életéből. Budapest 1929.

A balfi paplak és a két balfi papfi Amerikában - V. A megüresült családi fészek és az öreg papék. A harmadik papfit Wimmer Ágoston tartja vissza a kivándorlástól.

Emlékkönyvébe Wimmer Ágoston Brémában 1856. márc. 28. írt szép emléksorokat: „Wie wird der Jüngling seinen Weg unsträflich gehen? Zsolt 119, 9. S neve mellé oda írta: „Deines Vaters alter Schulfreund". Emléksorokat írt számára Wimmerné is, Schmidt Mária. Főként Wimmer volt az, ki a harmadik balfi papfiút az amerikai veszedelmes és céltalan útról lebeszélte. Wimmer ugyanis Adél nevű leányával 1850. maga is kiment Amerikába, innen titokban egy igen érdekes levelet írt Mária Dorottya nádorasszonynak s a felsőlövői tanintézetet az ő gondjaiba ajánlotta. Wimmer New-Yorkban az Üjházy, Prágay, Neményi, Juhos, gróf Vass, Karafiáth és más magyar családokkal is találkozott. De nem tetszettek neki az ottani állapotok és a nagy honvágy visszahozta. Göttingenben Fichtner Samu írt apám albumába^ Fichtner szintén papi családból való. Ez a legfiatalabb balfi papfi később Pápán lett önállóvá. A jó balfi pap mennyire örült, hogy jó evang. családból vett feleséget; s mikor fiuk megszületett, neki is igen tetszett, hogy az amerikai Sándor bátyjukat választották keresztszülőnek. Az Öreg pap levele tele van jó tanácsokkal, miként kell a kis csecsemőt ápolni, táplálni. Az anyák és nagyanyák legjobbika pedig egy pápai emberrel 5 forintot küldött az unokának. Nagy dolog volt ez papéktól! A balfi német papfiút a pápaiak is szerették és megbecsülték. A pápai evangélikus templom építésénél oly buzgón és szakértően pallérkodott, hogy Gyurátz lelkész hajlandó lett volna neki az építészetből is külön mesterlevelet adni. A balfi paplak, egykor oly népes, lármás, most íme megüresült. Az egyetlen leánytestvért is Henrik öccse vitte el gazdaasszonynak magához Kapuvárra. A szülők pedig megvénültek. Amerikából a fiúkat hiába várták vissza. Ez. a seb csak nem gyógyult be. Egyetlen örömük a Heller-gyümölcsöskert volt, közel a paplakhoz. „Egész nap a Hellerben voltunk és reátok gondoltunk" — írták a fiúknak Hamburgba. De innen is kizavarták őket. 1860-ban írja az apa Amerikába: „Legtöbb órámat nyáron a Heller-gyümölcsösben töltöm, bár most már nem lehetek ott oly fesztelenül, mint ezelőtt, mert a városi hatóság megvette a szomszédos. Eckl-féle szőllőt és fasort ültettetett a fürdővendégek számára". A gond és öregség terhe alatt kidőlt a jó papi pár. Az édesanya 1861-ben s néhány hónap múlva a családfő is elhalt 1862. május 29-én 74 éves korában. A dombtetőn az egykori ősi lutheránus templom árnyékába temették. Sírköve ma is áll.