Payr Sándor: A balfi paplak és a két balfi papfi Amerikában. Történeti elbeszélés egy evangélikus papi család életéből. Budapest 1929.

A balfi paplak és a két balfi papfi Amerikában - IV. Nagy küzdelmek az új világban. A világosi fegyverletételután a második papfi is Amerikába menekül.

Biztos állást nem lelve, a 25 éves ifjú kénytelenségből végre is katonának állott be. Az Egyesült Államoknak Mexi­kóval volt ekkor háborúja Texas területe miatt. Ebben vett részt és kétévi katonáskodás után végkielégítésül 160 hold­nyi műveletlen földet kapott. Fél angol mérföld volt a hosz­sza s ugyanannyi a szélessége. Szabadon választhatott 5—6 lábnyi magas buja fűvel benőtt praerie vagy pedig a ren­geteg őserdő között. Míg csak igazolópapírjait megkapta, addig is óriási utakat kellett bejárnia. 1849 tavaszán írta szüleinek, hogy New-Yorkban a világoskék egyenruhát leté­vén, vasúton, hajón és gyalog járta be Albany, Detroit, Washington, Chicago stb. vidékét. Pénze elfogyott s mivel a hosszú gyaloglásban lába is kisebesedett, Delphi városában Indiana államban egy papírmalomban vállalt munkát. Végre megjöttek iratai. Michigan államban a klímát zordnak ta­lálta. S így végre is Illinois állam Madison kerületében High­land városkához kétórányira választotta ki birtokát. Az volt ránézve döntő, hogy e városban német lutheránus templom is volt, a katholikus és methodista mellett. Ugyanitt orvos, postahivatal és mindenféle iparos is volt a városban. Saint Louis volt a nagyobb piacuk és vasút is volt épülőben. High­land lakói csupa németek és svájciak voltak. A szomszédja Strobel András, a bádeni nagyhercegségből való. De mi­csoda óriási munka lesz az ősi prairiet feltörni. A szántáshoz ekére, állatokra, beruházásra és munkaerőre is van szük­ség. Honnan veszi ezt a szegény ember? Ekkor 1849. elején kapta Sommer newyorki barátjá­nak közvetítésével az első levelet hazulról. Amint apja és anyja kézírását meglátta, ez volt az első eset, írja, hogy Amerikában könnyezett. Válaszában ő is ,,az édesanyák leg­jobbikának" az ég áldását küldi. S válaszul írt levelében elfoglalt birtokát, ha valami emberi dolog történne vele (hi­szen most is térdig a vízben gázolva tett meg egy nagyobb utat), az amerikai új törvény értelmében, hivatalos formá­ban szüleire hagyja. íme, már most is a szülein akart segí­teni. Nevét angolosan, e-betüvel Payernek kezdte írni. Az angolban ez így „fizetőt" jelent. Ez a név, úgymond, meg­illeti, mert soha senkinek sem maradt adósa. E levelében írja, hogy most mindenki Kaliforniáról beszél, hol nagy bő­ségben lelik az aranyat. De Saint Louishoz 2200 angol mér­földre van és 170 dollárba kerül az útiköltség. Ügy látszik, hazulról mások is ki akartak vándorolni, mert azt ajánlja, hogy Brémából vagy Havreból csak áprilistól júliusig indul­janak, de ősszel vagy télen semmi esetre. A hajódíj «35—40 dollár a fedélzetközben, hol úgy van az ember, mint vala­mely sötét pincében. De az angol nyelv ismerete nélkül ne-

Next

/
Thumbnails
Contents