Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.

Harmadik időszak.A vallási megújhodás kora és az újabb idők. - I. Az evangélikusok papi ruhája.

Vannak azután cifrán szegélyzett, csipkés és lyukacsolással díszített Mózes-táblák is. D. Stráner Vilmos, a gyakorlati theologia tanára az evang. papi ornátusról szóló, a dunántúli lelkészi értekezlet megbízásából 1929. készített javaslata szerint igen haragudott a „Mózes-tábla" elnevezésre. „Ha e táblák, amint nálunk általánosan vélik, a Mózes-féle tör vény táblákat szimbolizálják — kérdi —, akkor hogyan jut azok viseléséhez az evangéliom hirdetője ?" Ellensúlyozásul Stráner azt javasolta, hogy a fehér táblácskákra a kereszt vagy a kehely jelét hímezzék. De ezt a lelkészi értekezletek nem fogadták el. Mint fentebb kimutattam, a Mózes-tábla elnevezést más nemzetek evang. népei egyáltalán nem ismerik s nálunk is csak későn, a mult század negyvenes éveiben s itt is először Ballagi-Bloch Mór német-magyar szótárában találkozunk vele. Lelkészeink jó része később is hivatalosan csak „táblácskáknak" nevezte ezt a papi nyakravalót, Mózes neve említése nélkül. Mintha inkább csak tréfásan nevezték volna el Mózesről. Régebbi kánonaink így nem említik. Lehet, hogy a „Mózes-tábla" elnevezés az izraeliták köréből került forgalomba. A Dunántúli Evang. Lelkészegyesület Kaposvárott 1929. okt. 22. tartott gyűlésén kimondta, hogy az egységes papi öltözet ügyében D. Payr Sándor egyet, tanár e tárgyról írt történeti értekezésének megjelenéséig véglegesen nem dönt; de addig is kívánja a zsinóros Luther-kabát s az egyszerű fehér gallér mellett a barett kötelező használatát. (Evangélikusok Lapja 1929. 326. L). Legutóbb 1934. a békéscsabai egyetemes ev. lelkészi értekezleten mutatott be D. Raffay Sándor püspök ilyen barettet s azt elfogadásra ajánlotta. Ugyanitt s előbb már másutt is szóba került, hogy a lelkészek a templomon kívül a társadalmi életben is milyen ruhát viseljenek. Többen a szalonkabátot ajánlották felálló gallérral. A svéd és finn ev. lelkészek ilyent viselnek s ünnepélyesebb alkalmakkor ehhez a Mózes-táblákat is felkötik. Dr. Jánossy Lajos egyet, tanár és Karauko Jouko finn lelkész viselnek nálunk ilyen kabátot, A Zelenka-kabáttal kellene ezt összehasonlítani, melyet mint láttuk, Gyurátz és több lelkész elfogadott és a kettő közül választani. Az elfogadott és kijelentett hivatalos ruhának az a gyakorlati célja is megvan, hogy a lelkészeknek ne kelljen a fejőket azon törni, hogy ünnepélyesebb alkalmakkor miként öltözködjenek. Nagyon helyes volt a veszprémi esp. értekezletnek 1929. évi határozata, hogy egyházunk egységes mintát írjon elő úgy a Luther-köntösre, mint tartozékaira nézve. Készíttessen mindegyikről rajzot vagy előírást és az új lelkészek az előírás szerint készült öltözetben avattassanak fel. A már működő lelkészek pedig, amennyire módjukban van, meglevő ornátusukat az előíráshoz alkalmazzák.