Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.

Harmadik időszak.A vallási megújhodás kora és az újabb idők. - I. Az evangélikusok papi ruhája.

használnak I. Kor. 6, 12. őrizze meg mindenki a szent hivatalhoz méltó illendőséget (decorum) és szerénységet a ruházatban is." Tehát még 1840. is sok baj volt a papi ruhával. De Nemesapáti Kiss Sámuel szilsárkányi lelkész már 1843. írta a Prot. Egyh. és Isk. Lapban (122.1.), hogy „az ágostai hitvallást követő egyházi szónokok közt háttérbe kezd szorulni a palást (eddig tehát a többség ezt viselte) és az úgynevezett „luther-öltöny" kezd divatozni." Az egyházkerületek által készített Rendszabályok (Rendezet, Egyházi-Rendszer sat.) a múlt század első felében csak nagy általánosságban szólnak még mindig a papi ruháról. A Berzeviczy Gergely ker. felügyelő által készített s később átdolgozott Tiszakerületi Rendezet (Kassa 1847) a 76. szakaszban (18. 1.) csak ennyit mond : „Figyeljen (a lelkész) az illendőségre úgy magaviseletében, mint öltözetében, midőn szent dolgokkal foglalkozik." És ezt vette át szószerint (valószínűleg az 1828. évi egyetemes gyűlési közös forrásból) a Dunántúli Egyházi Rendszer is, melyet még Kis János püspök idejében 1838. a kővágóőrsi és pápai gyűléseken fogadtak el s Veszprémben 1863. és Pápán 1875. újra átdolgoztak. (Megjelent Győrött 1868. és 1878.). Az utolsó kiadásból a papi öltözetre vonatkozó megjegyzést már ki is hagyták, A fentebbi idézetekből láttuk, hogy az evang. lelkészek a harmincas és negyvenes évektől kezdve az addig viselt palástot lassanként mindenütt a Luther-talárral cserélték fel. Dr. Deák János közlése szerint a XIX. század elején még Sajógömörben is palástot viseltek az ev. lelkészek is. A magyar nemzeti viselet azonban, mely 1790-ben gyujtá újabb lángra a szíveket, s különösen a protestáns iskolákban lobogott erősebb tűzzel továbbra is, a felvett Luther-talárok viseletében is éreztette hatását. Nemes Mihály festőművész is elismeri fentebbi cikkében, hogy miként régebben már a szász ev. papok, úgy most is „a hazafias magyar lutheránus lelkészek tüntetőleg magyar sujtásgombolással alakítják át a Luther-talárt magyarosra." A magyar viseletet a soproni líceumban is éppen akkor, mikor Berzsenyi Dániel 1790 és 1795 között kétszer is itt tanult, nagyon felkapták a diákok, akiknek rakoncátlansága ellen sok volt a panasz s Hrabovszky Sámuel püspök 1795. a Martinovicsféle összeesküvés évében a soproni líceumban többek közt a magyar ruhaviselet korlátozását is elrendelte. Bizonyára csak a szélsőségeket, sarkantyút, fegyverviselést sat. tiltotta el. A kőszegi gyűlésen tárgyalták ezt s a püspök intézkedését jóváhagyták. De a győri konvent, hogy Sopron és a püspök ellen tüntessen, tiltakozott és védelmére kelt a magyar ruhának. A soproni líceumban 1827. megalapított „Deákkúti Vármegye" a magyar nyelv, zene, tánc és magyar viselet terjesztését tűzte ki célúi. A theologusok különösen 1861 óta magyar ruhát viseltek s ebben mentek ki Haliéba és Jenába is. így nem volt csuda, hogy midőn felavatásukra Luther-talárt készíttettek, ezt magya-