Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.

Harmadik időszak.A vallási megújhodás kora és az újabb idők. - I. Az evangélikusok papi ruhája.

viseljenek, de ők ezután is a palástot és nem a reverendát tekintették hivatalos papi ruhájuknak. Haubner Máté az új püspök 1847. Luther-palástban végezte Somogyban is az egyházlátogatást s az ő ajánlatára fogadták el a somogyi lelkészek is a Luther-palástot. Midőn ezt a kérdést a dunántúli kerületi gyűlésen tárgyalták, a papi egyenruhát, mint r. kath. szokást és rendszabályt nem helyeselték. Wimmer Ágoston, a jeles felsőlövői lelkész szólalt fel: papi cselekvények végzésekor a hivatalos papi ruhát ugyan szükségesnek tartja, de a hivatalon kívül épen mint Wimmer, vagy mint egy más honpolgár fog öltözködni, mert a hivatalos ruha (Amtsrock) igen szegény őrállója az erkölcsiségnek. S felszólalását általános tetszéssel fogadták. Szeberényi János selmeci püspöklelkész „Censura Canonum synodi Pestiensis anno 1791." című művében a II. rész 45. kánonáról ezt mondja: „A hivataloskodás alatt viselendő ruhában kívánatos mind a színre, mind a szabásra az egyformaság. De nem helyeslem az 1828-iki pesti egyetemes gyűlés határozatát, mely a r. katholikusok úgynevezett reverendáját elfogadni ajánlja." Szeberényi a Felvidéken az elsők közt vette fel azután a Luther-talárt és lelkésztársainak is ezt ajánlotta. Sztehlo János volt besztercebányai lelkész írja 1908-ban: „A felvidéki lelkészek a negyvenes évek előtt még nem hordták a Luther-köpenyt, hanem a papi talárt (pallium, palást), amely fölé jött az alba* Szeberényi János selmeci lelkésznek ilyen talárja volt. A Luther-köpenyt 1830 és 1840 között Kolbenheyer Mór viselte először Eperjesen s azután Sopronban". Itt azonban már előbb is Luther-talárjuk volt a lelkészeknek.

64 Klein Sámuel felkai lelkész 1840-ben kiadott egyházjogtanában,

65 a papiruháról (ornatus ecclesiasticus, vestitus ministerialis) azt mondja, hogy ezt mindenki a saját ízlése szerint szabadon használja úgy, hogy a sötétbarna alsóruhájához vagy a bővebb vagy szűkebb fekete palástját ölti fel, vagy pedig a Luther módjára készült tógáját, amelyre a szent cselekmények végzésekor még az albát is felveszi. (Ut tunicae suae pullae super induat aut pallium nigrum, latius vei angustius, aut togam Lutheri more compositam, cui in actibus sacris alba super inijicitur). Klein is megemlíti a könyvében, hogy két év előtt (1838. vagy talán inkább 1828.) némelyek arra gondoltak, hogy egyforma (uniformis) ruhát, sőt a r. kath, papoknak széles övvel körülkötött reverendáját erőszakolják rá mindenkire, r

de ezt a tervet férfiasan visszautasították. „Csak arra vigyázzanak tisztelendő testvéreink — teszi hozzá a buzgó Klein —, hogy ezzel a kiváló szabadsággal vissza ne éljenek, megemlékezvén az apostol szavairól: Mindenek szabadok nékem, de nem mindenek 64 Mesterházy r

S. A somogyi ev. ehmegye tört. 26. és 29. 1, Bauhofer Gy, Gesch. der ev. Kirche in Ungarn. 572. 1. Szeberényi A. A pesti 1791. zsinat tört. 294. Sztehlo J. Ev. Glocken 1908. 54. 1.). 65 Tentamen juris eccles. evang. in Hung. Lipsiae 1844. 101. (2. kiadás)-