Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.

Harmadik időszak.A vallási megújhodás kora és az újabb idők. - I. Az evangélikusok papi ruhája.

véleményét szeretett papjának Bauhofer Györgynek még 1844. Somorján, midőn nála volt: „Én megvallom, az egyik oka, amiért önt választottam, az is, hogy ön oly egyszerű. Ezzel nem azt akarom épen mondani, hogy Budán jobb kabátot ne viseljen, hanem csak semmi túlzást, mert azt nem szeretem." S Bauhofer hozzáteszi a naplójában: „Inter nos sit dictum, a rajtam volt fekete kabát bizony meglehetősen kopott már, megvásott a reverendától."

62 Kis János dunántúli püspök 1819. dec. 31-én kelt komoly és ünnepélyes körlevelében, melyhez „A prédikátori és mesteri kötelességek rövid rajzolatját" csatolta, a lelkészi hivatal méltóságát lealacsonyító dolgok közé sorozta, „az öltözetben mind a szembeötlő idomtalanságot, mind a figyelmet gerjesztő gyermeki divatkeresést". De arról, hogy a lelkész hivatalos ruhája tehát milyen legyen, nem szól. Szeberényi János Selmecbányái lelkész, a későbbi püspök, mint theológus Nyíregyházán 1799. az ott és akkoriban szokásos fekete papi köntösben prédikált s később is mindig sokat adott a külső megjelenésre, a papi ruha illendőségére és tisztaságára. Szobájában is mindig paphoz illendő ruhában fogadta látogatóit, azt mondván: a hálóköntös a szobában csak a beteg embernek való. Midőn 1831. püspöknek választották, papjai a Felvidéken palástot viseltek, de ez nem tetszett neki, mert a nyilvánosság előtt sehogy sem fedezte el a tarka, kopott öltözetet s különösen az oltár előtt volt kirívó a színben és szabásban egész a botrányosságig eltérő, tarka öltözet, ö volt az elsők egyike, ki a Felvidéken a Luther-talárt vette fel és lelkésztársainak is ajánlotta.

63 Sopronban, Pozsonyban már régóta a Luther-talárt viselték az evang. lelkészek. De Kőszegen Schneller Lajos (1810—42), amint unokája, dr. Schneller István egyetemi tanár tudósít, még a palástot viselte, mely papi ruhának ott „Schwalbenschwanz" (fecskefarok) volt a népies neve. Különböző és elég tarka lehetett a lelkészek ruhája a vidéken. Ez ellen a túlságos szabadosság ellen irányult a bányakerület 1828. évi határozata, mellyel a lelkészi egyenruhát ajánlotta. Foglalkozott e kérdéssel az egyetemes gyűlés is még ez évben és itt a reverendát hozták javaslatba. Ezt azonban az evangélikusok, mint pápista papi ruhát visszautasították annak ellenére is, hogy a református lelkészek elfogadták a reverendát már régóta és ebben jártak. Az esperességek és egyházkerületek is tárgyalták a közös papi ruha ügyét. A somogyi esperesség Vesén 1828. jún. 10-én Véssey Ferenc felügyelő vendégszerető házában tartott gyűlésén elfogadta a pesti egyet, gyűlés határozatát, hogy a lelkészek egyházi funkciók alkalmával egyforma papi öltönyt 62 Haan L. Az egyet, gyűlések tört. 145. 1. Payr S. Bauhofer lelkészi naplója. Prot. Szemle 1907. 281. 63 Kis János Emlékezései, Bpest, 1890, 638. 1. Nagy papok életrajza. Bpest 1877. Szeberényi J. 99. 112. 124. 1.