Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.
Harmadik időszak.A vallási megújhodás kora és az újabb idők. - I. Az evangélikusok papi ruhája.
lelkészeink is viselték s ez alatt „a szokott fekete papi ruhát (germanica)." Rietschel a Liturgikájában (I. 151.) mondja, hogy a Luther doktori ruhájából lett „evangélikus talárnak" (nálunk Luther-talár volt a neve) egyes vidékek szerint különböző formái voltak: néhol a csípőnél egy kis bevágása volt övszerüleg s ezáltal testhezállóvá lett, míg másutt hosszú bő redőkben egyszerűen nyúlt alá a földig; az ujjai is hol bővebbek, hol szűkebbek voltak. Ilyen szűkebb, inkább a tógához hasonló német papi ruha lehetett az, amit „germanica" néven említ a zsinati napló s e fölé vették fel a palástot a táblákkal. Ilyen germanica lehetett már az a ruha is, melyet a XVII. században a jezsuiták és Szelepcsényi, mint német ruhát vetettek szemükre az evang. lelkészeknek. A soproni és pozsonyi lelkészek már 1791. is a rendes Luther-talárt viselték a táblákkal s az oltár előtt felvették az albát is, miként a német és tót lelkészek másutt is. A zsinaton Glosius Sámuel orvos szólalt fel az alba megtartása mellett. Petz Lipót tudós soproni lelkész arcképén az albát bársonygallér köríti s a Mózes-táblák is megvannak a nyakán. Sajátszerű Luther-talárja van Kis János soproni püspöklelkésznek. Mellén a talár redői szélesebb szalag alá vannak összeszedve. A nyakgallérja szélesen lehajlott s elől nyitott, innen látszanak ki az alsó kabát fölé kötött Mózes-táblák. A győri ev. lelkészek is már a század elején Luther-talárt viseltek Mózes-táblákkal, mert Síkos Istvánnak, ki 1811—29. győri, 1831. pedig pápai lelkész volt, 1812. készült s most a pápai tanácsteremben függő arcképe szerint ilyen volt a papi ruhája. Figyelmet érdemel a Haynau által 1849. kivégeztetett Rázga Pái pozsonyi lelkésznek előkelő szabású, valószínűleg bécsi minta után készült Luther-talárja is, melynek széles bársonygallérja van s elől nyitott. Kollár Jánosnak, a hírhedt pesti tót papnak Luther-öltönye pedig felálló gallérjával és mellén a nagyon magasra szedett ráncokkal tűnik fel. Kollár Pesten az albát is viselte, bár ezt a németek és magyarok eleinte ellenezték. Megtiltották ezek neki 1824-ben azt is, hogy midőn Kalchbrenner József lelkészt helyettesíti, az istentiszteleten ne használjon papi sapkát. S erre Kollár azt felelte: inkább teszi le a papi hivatalát, mint a sapkáját. 61 Ocsai Balogh Péter egyetemes felügyelő feltételezi, hogy templomi szolgálatukat illő papi ruhában végzik a lelkészek, de neki meg ezeknek utcai viselete ellen volt kifogása. 1813. és 1818. évi leveleiben írja, hogy a lelkészek, ha a hivatalos funkciót elvégezték, paphoz nem illő rövid és különféle színű öltönyben járnak. „De azután amilyen tarka az öltözetük, olyan tarka az életük is. A hívek előtt minden tekintélyüket elveszítik." Erre nézve még Mária Dorottya nádorasszony is megmondta 61 Lásd: Luther-Naptár 1927. Payr S. Gyurátz F. élete 8. 1. Zsilinszky M. Képes egyháztört. 659. és 679. 1. Doleschall E. A pesti ev. eh. tört. 75. 1. Dr. Hittrich ő. Deáktéri épületeink múltja. 7. I.
