Payr Sándor: A magyar protestáns papi öltöny története. Sopron 1935.
Második időszak.A pietizmus és a felvilágosodás kora - II. A reformátusok papi ruhája.
mert ha rajta találják, szégyenére levonszák". Papi ruhája is eleinte talán az anglikánus papokéhoz lehetett hasonló, de később, amint a hivatalos személyleírásból tudjuk, a rendes magyar papi ruhát viselte. Erről mondja Kassa város tanácsa Gyöngyösi későbbi száműzetésekor 1725-ben: „Eddig fekete posztó tógában és jó mentében járt, mely a helvét praedikánsok szokása szerint rókatorokkal prémezett". íme egy hiteles adat az akkori ref. lelkészek viseletéhez. Érdekes a személyleírásban ez az adat is : „Lengyelország határán azonban (ahová menekült) levetvén eddigi ruháját, zöld dolmányt öltött fel; mindig hordott parókáján pedig, papi sapkáján kívül, hamuszínű posztóból készült, alól háromszorosan vágott süveget viselt". A tanács a felsőségnek megígérte, hogy Gyöngyösi arcképét is felküldi, de ennek azóta nincs nyoma. 49 A parókával együtt bejött azután a reformátusok közé is a francia eredetű német viselet. A külföldön járt fiatal akadémikus lelkészeknek a hivatalos egyház a ruházkodás terén sok engedményt tett, de az itthon végzett (domidoctus) papokat a magyar ruha viseletére kötelezte. A nyírbátori zsinat 1712. csak annyit engedett meg, hogy szakálljokat a lelkészek elborotválhatják. Sok volt a panasz e században is a papok világias öltözködése miatt. Az udvarhelyi zsinat 1714. felpanaszolja, hogy a lelkészek idegen, színes és secularis (világias) köntöst, magassarkú csizmát, horgas fésűt, tászlis inget, rózsás nyakravalót viselnek még in publico is. A generalis synodus azérű absolute megkívánja, hogy minden prédikátornak hosszú doltl mánya legyen. „Az esperes ne acceptálja senkinek szegénységével és tehetetlenségével való maga mentését, mert aki magáolyan szent hivatalra devoveálja, melyben ha szegény is, det szép szabadságban élhet és minden secularis embertől magát distingválni kell, megkívántatik azért, hogyha csak egyszer ványolt posztóból is, papi öltözetet csináltasson és papi módon járjon, úgy a mesterek is hozzájuk illendő habitusban járjanak, tógájuk legyen, alioquín a functioban nem toleráltatnak. E mellett azonban oly türelmes volt az egyház, hogy a 101 éves korában elhalt Zoványi György lelkésznek holtáig (1757) megengedte, hogy török-magyarosan járjon „nagy kést hordozván az öve mellett zsinóron vagy láncon. 50 A szatmári békekötés (1711) után, abban a nemzetietlen korban a barokk korszak nagyobb dicsőségéré terjedt el a magyar ref. lelkészek között is a külföldi viselet, melyet jegyzőkönyveink német divatnak mondanak. De a németek is a franciáktól vették át. A felvilágosodás korának szabadabb szelleme, a theologusok körében terjedő racionalizmus is elősegítette a lelkészek szabadabb világias öltözködését. A paróka és haj49 Révész K. Gyöngyösi Pál. Eht. Mon. 62. 64. 82. és 92. 1. 50 Tóth F. A tiszántúli ref. püspökök 154. 165. Az Út 1934. 64. 1. Dr. Révész J. közlése.
