Payr Sándor: Gárdonyi apja és a Ziegler család Sopronban és Nemeskéren. Újabb adatok Nemeskér történetéhez és Gárdonyi életéhez. Sopron 1934.

Gárdonyi kemény támadó s későbbi óvatosabb nyilatkozatai a római katholikus egyházról

— A pápa papucsa — felelem Tetszik-e tudni, hogy miért kell megcsókolni a pápa papucsát? — Miért ? — Olvasom a könyvből: — A pápa papucsába szent ereklye van bevarrva. Apám hozzámjön, kiveszi a könyvet a kezemből s az ablakhoz tartva olvassa, szemöldökeit összeráncolva. Mikor elolvasta, megfordult; ment egyenesen a kályhához és bedobta a könyvet a tűzbe. Azután kiment a szobából szótlanul". Ziegler Sándor ezzel fizetett Rómának a reverzálisért. S aki a pápaság szertartáskönyvével így bánt el, lehet-e arról feltételezni, hogy akár felesége kedvéért, vagy fiának biztosabb jövendője érdekében is vágyat érzett volna a r. kath. egyházba való áttérésre ? Mert eddig ismeretlen volt, sem Gárdonyi nem mondta el, sem életírói nem tudták, hogy Ziegler Sándort, a szeretett férjet és édesapát Kálón 1879. okt. 6-án Csekó Gábor plébános temette, aki azt is bejegyezte az anyakönyvbe, hogy Ziegler gépész „az ágostai hitvallásról 1879. szep. 28-án (tehát halála előtt hat nappal) a róm. kath. vallásra tért át. Szent­ségekben részesült". Be van írva az is, hogy Nemeskéren (Sopron m.) született, Nagy Terézia férje, 56 éves, Kálón 250. sz. a. lakott és gyomorhurutban (bizony rák volt az) halt meg. Az eddigiek után mit szóljunk a bejegyzett áttéréshez ? Tör­vényes nem volt az, mert hiszen a szegény beteg kétszer ugyan nem jelentkezett tanukkal az 1868. évi törvény szerint a maga illetékes lelkészénél. Épen az volt a baj a halálesetnél is, hogy az illetékes evang. lelkész igen messze volt Miskolcon, aki a beteget vigasztalhatta s utóbb temethette volna. Vájjon nem olyan „alkalmi művelet" volt-e ez az áttérítés is, mint Somogyban az esküvő előtt a reverzális ? Hiszen a család amiatt is aggód­hatott, hogy az eretneknek nem adnak illő helyet a temetőben. Ziegler nem úgy mutatta, hogy a római pápa szertartásait kívánná. Mindennél többet mond az, hogy „kedves könyvét, az újszövetségi Szentírást még koporsójában is maga mellett kívánta tudni".*) A buzgó r. kath. feleség bizonyára kívánta, hogy haldokló urához, ha már a maga papja nincs ott, hívják el a plébánost. De 16 éves tanítónövendék fiáról, aki ismerte apjának vallásos nézeteit, nem tételezhetjük fel ezt, Műveiben a költő éppen nem mutatkozik hittérítőnek. Gárdonyi kemény támadó s későbbi óvatosabb nyilatkozatai a római katholikus egyházról. Apjának szabadabb szelleme Gárdonyira is nagy hatással volt. A közeli érseki tanítóképzőben tanult ugyan, papi tanárai voltak, r. kath. iskolában tanított, kántori szolgálatokat végzett, orgonált, énekelt, a szertartásokban segédkezett. De azért éles *) Kelemen F. Az uszó sziget lakói. 10. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents