Payr Sándor: Gárdonyi apja és a Ziegler család Sopronban és Nemeskéren. Újabb adatok Nemeskér történetéhez és Gárdonyi életéhez. Sopron 1934.

Ziegler Sándor, Gárdonyi apja. „Az úszó sziget lakói." Ziegler Géza és Pekár Gyula Pesten, a Kálvin-téri gimnáziumban

magyar katonai fegyvergyárra. Hadnagynak nevezték ki s a gyár vezetését reábízták. Dicsekedve beszélte el Ziegler később a fiának, hogy egyszer Pesten a Váci-utcán találkozott Petőfivel és a nejével, Szendrey Júliával. „Szervusz druszám, bemutatom a feleségemet" — e szavakkal köszönté Petőfi Zieglert. Még csak 25 éves volt Ziegler, mikor ily megbízatást kapott és ily kiváló személyiségek között forgolódott. A fegyvergyárat Nagyváradra, majd Aradra tették át. Ebbe veszett bele Ziegler minden vagyona. Utolsó volt, ki az aradi várat elhagyta. Oláh parasztnak öltözve menekült szekéren. Nagy veszedelmek közt jutott el Budára, hol Lahner tábornoknét kereste fel s átadta neki fogságba esett, majd vértanúi halált szenvedett férjének levelét. Oláh ruhában tért vissza szüleihez is Nemeskérre. Az első ember, akivel a faluban találkozott, a keresztapja volt. A lelkész-e, vagy a gazdálkodó, ezt Gárdonyi már elfeledte, de szerinte ez a keresztapja árulta el otthonlétét. Bizonyára akaratlanul, mert szándékos feljelentést képtelenség feltételezni. A jó magyar faluban agyonverték volna azt, aki egy menekült honvédet feljelent. A magyarok között nem volt ellensége. Alig ült le szerettei között a régi hajlékban, osztrák katonaság vette körül a házat. Megérkezése és elfogatása nagy mozgalmat keltett a faluban. Vagyonos nemeskériek kérték a tisztet, hogy legalább egy éjszakát tölthessen otthon. Vagyonukkal kezeskedtek érte, hogy nem szökik meg. így otthon hált, de másnap már Sopronba kísérték s két hétig ült itt fogságban, míg hadi törvényszék elé állították. Rokonai ezalatt Bécsből igazoló iratot szereztek, mely szerint a szabadságharc idejét Bécsben töltötte s a budai fegyvergyáros csak névrokona volt Ziegler Sándornak. így szabadult meg. Sopronból még 1849. Bécsbe tért vissza és több évig vezetője volt különféle gyáraknak. Gazdag nősülésre is lett volna alkalma, ha mesterségét elhagyja, de ezt nem tette meg. Evek múlva a Bach-korszakban erős honvágya hozta vissza Pestre, ahol jó állást kapott a Fehér Miklós-féle gépgyárban. Innen Somogyba ment tovább Szőlösgyörökre a Jankovich-uradalomba, ahol egy gőzmalmot rendezett be. Ez a hely azáltal lett nevezetes az életében, hogy itt ismerkedett meg nemes Nagy Teréziával, Nagy Sándor volt kislaki r. kath. kántor árvaleányával. Ez is német eredetű családdal volt rokonságban. Anyai nagyanyja Henich somogyvámosi kántortanítónak volt a leánya. Esküvőjüket 1856. tartották. Mivel vegyesházasok voltak, a plébános sok nehézséget támasztott egybekelésük ellen. Nagy Terézia 17 évvel volt fiatalabb férjénél. Áldott lelkű jó hitves és családanya lett belőle, aki nagynevű fiának halálát is túlélte. Gárdonyi megható gyengédséggel ragaszkodott édesanyjához. Ziegler Sándor is forrón szerette hitvesét és gyermekeit. De családi boldogságukat megzavarta a gyakori helycsere és költözködés. „Szegény anyám — irja Gárdonyi — mintha csak uszószigetre épített volna házat. Apám nyugtalan természetű volt.