Payr Sándor: Gárdonyi apja és a Ziegler család Sopronban és Nemeskéren. Újabb adatok Nemeskér történetéhez és Gárdonyi életéhez. Sopron 1934.

Ziegler Sándor, Gárdonyi apja. „Az úszó sziget lakói." Ziegler Géza és Pekár Gyula Pesten, a Kálvin-téri gimnáziumban

Sopronról is, megemlíti a lassan járó vasutját. Emékezetes volt neki ez a város, mert apját 1849. ide kísérték fogságra és haditörvényszék elé. S ha Gárdonyi már Sopronban járt, bizonyára megnézte a közeli Nemeskért is, apja szülőhelyét. Bejek György lelkész, Erdélyszky veje és utóda tudott volna erről bizonyosat mondani. Ziegler Sándor, Gárdonyi apja. „Az úszó sziget lakói". Ziegler Géza és Pékár Gyula Pesten, a Kálvin-téri gimnáziumban. Nemeskéren a családi házban még együtt volt, tanult és dolgozott a három fitestvér: János, Sándor és Ferenc. De azután különváltak útjaik. Negyedik fivérük, Lajos 1833. kiskorában Nemeskéren halt meg, Sándor 16 éves korában hagyta el a szülői házat. További életsorsát fiának, a költőnek Emlékezéseiből ismerjük, aki nagyon szerette s valami felsőbbrendű nagy embernek tartotta édesapját. Ezért igen nagy hatással is volt reá. Gyermekkori Emlékezéseiben külön fejezetet szentel néki „Apámról" címen s másutt is többször visszatér reá. Az életírók Gárdonyinak Gyermekkori Emlékezéseit (Jövendő 1903.) vagy épen nem, vagy csak kevéssé vették figyelembe. Kelemen Ferecn makói tanár volt az első, ki ezeket alaposan áttanulmányozta és külön értekezést írt Gárdonyi szüleiről „Az úszó sziget lakói" találó és a költő által adott címen.*) Nekünk is Gárdonyi Emlékezései a főforrásunk, de mi az apának és fiúnak vallásos nézeteit részletesebben tárgyaljuk s ilyen módon akarjuk a nemeskéri Ziegler-család történetét Nemeskér egyháztörténetébe pótlólag beilleszteni. Ziegler Sándor lakatossegéd, fia elbeszélése szerint, Bécsben nappal a műhelyben dolgozott, este pedig tanult, még a gépészmérnöki iskolába is eljárt. Igen szép rajzai voltak s később a mestersége körébe vágó találmányai is. A költő maga mondja, hogy apja és minden nagyapja lakatos volt. Az egyik nagyapja Esterházy grófnak valami automatikus zárat is készített, ami akkor új találmány volt. Őseik németek voltak Feszty Árpádné és Pékár Gyula a német faj arcvonásait látta még a költő ábrázatán is. De Ziegler Sándor, a költő atyja, aki magyar községben született, magyar iskolába járt és magyar lelkész családjában volt mindennapos, már erős magyar szellemet szívott magába s mint felnőtt ifjú is lelkes magyar hazafi volt. A szabadságharc idején 1848. a bécsi légióval lejött Pestre, Itt külön csapatjuk volt, csákójukon halálfejjel. A lakatosokat a fegyvergyártók közé sorozták. így került Lahner Aurél tábornok keze alá, aki megszerette és bizalmával is kitüntette. Bécsben szerzett vagyonát felajánlotta *) A makói polgári leányiskola Értesítője 1929. 5 - 16. 1.