Payr Sándor: Hajnóczi Sámuel és fia, József. Egy lelkész, kinek tudós fia vérpadon halt meg. Kettős életrajz a francia forradalom idejéből. Sopron 1934.

Hajnóczi művei. Három evangélikus író készíti elő az országgyűlési tárgyalásokat

kezet engednek, a r. kath. klérus pedig közérdekből még birtokainak egy részét is kész feláldozni. Ez a túlhajtott idealizmus jellemezte Hajnóczit. Vallás szabadság tárgyában az 1786. évi amerikai alkotmány az eszménye. A magyar nyelv használhatóságára nézve utal Dugonics, Ráth Mátyás, Rájnis, Révay, Péczely, Szabó és Szekeres példáira. Végül pedig a szabadkőmivesek érdemeiről szól és több szabadságot követel számukra. Hajnóczi itt még konzervatívabb és loyalísabb, mint a legtöbb vármegye'

12 Még más négy közjogi munkát is írt névtelenül, melyek nyomtatásban is megjelentek: Dissertatio de regiae potestatis limitibus. (174 lap). 1790. szept. 1. fejezte be, de csak 1791. jelent meg. Ebben a királyi hatalom túlkapásai ellen leghatásosabb biztosítéknak az adó megtagadását mondja, De comitiis regni Hungáriáé (Pozsony 1791. 180. 1.) c. munkában az országgyűlések szervezetére nézve tesz demokratikus reformjavaslatokat. Nagycenken írta „Extractus legum de Statu Eccles. Catholico in R. Hung." c. munkáját. (Előszava: Ad amném Ikva 26. apr. 1792. 213 1.) E szerint az egyházi vagyon lefoglalható az állam javára. A tized töröltessék el. A klérus a polgári hivatalokból kizáratik. Házassági ügyekben a polgári törvényszékek bíráskodjanak, s at. „De diversis subsidiis publicis" című művében (Ad lacum Fertő 4. Maji 1792. 224 l.) főként a közteherviselés elvét fejtegeti és alkalmazza. Az utóbbi művei radikálisabbak. A francia forradalom hatásai volt reá. De ezzel szemben mégis érdeme, hogy a reformokat nem egyszerre, hanem fokozatos fejlődéssel, a történeti mult figyelembe vételével akarja megvalósítani. Munkái miatt semmiképen sem lehetett volna fejvesztéssel büntetni. Fraknói, Concha, Ballagi Géza, Beöthy Ákos, Marczali, Gárdonyi Albert, mind nagy elismeréssel nyilatkoznak Hajnóczi jogtudásáról. Concha mondja: „Hajnóczi mélyreható szellemét eléggé tanúsítják itt körvonalazott tanai, valódi államfilozófus ő a javából, de egyszersmind messzelátó gyakorlati politikus... Valóban a Vérmező bakója nem csak egy nemes célzatú, kiváló jellemű férfiúnak, hanem egy nagy szellemnek is oltotta ki élete lángját." Marczali szerint pedig „Hajnóczi a Balogh Péter által hirdetett és a megyéktől elfogadott elveknek nemcsak a keretet adta meg, hanem szellemi tartalomról is gondoskodott. Széchenyi méltó elődjévé ez avatja,"

13 Ezek az írók ismerik el Hajnóczi magyar hazafias érzését is. Mályusz Elemér mintha ezt kétségbe vonná. De hiszen Hajnóczi a magyar nyelv jogaiért is síkraszállt. Hazafias érzelmeiről fényes bizonyságot tett érte rajongó barátja, Kazinczy. És benső jó barátságban élt más magyar írókkal és költőkkel 12 (Fraknói V. Martinovics és társai 117. Marczali I. 304. Gárdonyi A. i. m. 29. 1.) 13 Concha Gy. A 90-es évek reformeszméi 167—168. Marczali H, i. m. I. 303. Beöthy A. II, 73.).