Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - XII. Építés a romok felett. Sopron mint a protestáns vallásgyakorlat egyetlen végvára. 1674—1681.

Az elégedetlenség mindkét részen oly nagy volt, hogy már a királyné megkoronázásához sem akartak hozzájárulni. December 8-án, a koronázás előtti napon újabb kérvényt adtak be a protestánsok s ebben megyénként részletesen is felsorolják sérelmeiket. Ebben panaszolják fel Lépesfalva, Ágfalva, Bánfalva, Harka, Medgyes és Sopron templomainak elvételét is.

1 De ennek sem lett nagyobb hatása. Orbán perszonális maga fakadt ki, hogy a király mennyire alatta áll tanácsosai befolyásának. „Tegnap is — írja — Palatínus uram vitte Érsekhez, onnét Hocherhez, úgy furják-faragják az ő felsége Resolutióit."

2 Valóban bámulnunk kell az evang. követek szívós kitartását, miként írták egyik kérvényt a másik után, miként zörgettek és könyörögtek egyik audiencia után a másikon. Hajnali öt órakor már könyörgésre gyülekeztek s utána ott az imaházul szolgáló pajtában tanácskoztak és sokszor esti, sőt éjjeli órában is újra összegyülekeztek. Az ország házából a protestánsok kivonulván, a vallásügyi törvényeket is csak a r. kath. többség szavazta meg. így készült az 1681. évi 25-ik törvénycikk, mely szerint a vallásszabadság a bécsi béke és az 1608. évi koronázás előtti I. t.-c. alapján biztosíttatik, de a földesúri jogok épségben tartásával (salvo tamen jure dominorum terrestrium).

3 A száműzött vagy reverzálissal lemondásra kötelezett prédikátorok és tanítók visszatérhetnek s térítvényeik megsemmisíttetvén újra hivatalba léphetnek. Vallásának szabad gyakorlatában ezután az országnak egy lakóját sem háborgatják s az ágostai és helvét hitvallásúakat vallásukkal ellenkező szertartásokra nem kényszerítik. A 26-ik törvénycikk szerint pedig az ágostai és helvét hitvallásúak által épített templomok, ha kath. szertartás szerint eddig fel nem szenteltettek, nékik visszaadatnak, más helyeken pedig templomok, iskolák és paplakok építésére alkalmas helyek jelöltetnek ki számukra. Az ország észak-nyugoti részében 11 vármegyében 2—2 templomot a kijelölt (artikuláris) községekben épít1 Zsilinszky III. 487. és 497. 2 Gömöri követ naplója dec. 22-ről. Zsilinszky III. 510. 3 Ez a veszedelmes hozzátétel Kollonics műve volt, mint Serpilius naplója (dec. 23) bizonyítja: Dominus Leop. Kollonich festinanter irruendo in hospitium Dni Palatini, eum disponere volens, ut iu Decretum Suae Mattis extradandum haec clausuia inseratur: Salvo Jure Dominorum Terrestrium. Palatino quaerente utrum ipse praeterea nihil haberet ad dicendum, respondit: Nihil. Et sic vicissim festinanter discessit. 280. 1.