Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - XII. Építés a romok felett. Sopron mint a protestáns vallásgyakorlat egyetlen végvára. 1674—1681.

hétnek, más 19 felsorolt megyében (Zala, Veszprém, Győr, Komárom stb.) pedig a már használatba vett és tényleg birt templomokat megtarthatják. Tizenhat véghelyen s a felsorolt szab. kir. és bányavárosokban szintén építhetnek templomot. Egyházi adót a protestánsok csak saját lelkészeiknek fizetnek. A főurak és nemesek váraikban és kastélyaikban imaházat és kápolnát szabadon építhetnek. A templomfoglalók és vallásháborítók bűnhődni fognak. Vallási sérelmeikkel az országgyűlés elé folyamodhatnak. Sopron városáról külön kimondja a törvény, hogy maradjon annak a vallásnak birtokában és gyakorlatában, amelyet most követ és abban meg ne zavartassák.

1 A 60-ik t.-cikkben pedig Ruszt is felvétetett a szab. kir. városok sorába. Mikor ezt az ügyet dec. 28-án tárgyalták, Talián István Sopronmegye nevében ellene mondott a javaslatnak, Fodor János az evang. sopronmegyei követ ellenben úgy nyilatkozott, hogy neki nem adtak instrukciót az ellenmondásra.

2 A két vallásügyi törvénycikkely így tehát csak kevéssel foglal magában többet (lelkészek visszatérése, reverzálisok érvénytelensége, országgyűlés elé való folyamodás joga), mint a november 9-iki királyi leirat. A gyászos évtizedhez képest az új törvény ugyan kedvezményeket is foglal magában, de mi volt ez a teljes vallásszabadságot biztosító 1608. és 1647. évi törvényekhez képest. Templomaikat, iskoláikat nem kapták vissza, az egyik pontban kimondott vallásszabadságot pedig a többi pont megnyirbálja stb. Az evang. rendek korábbi protestációjukat azért továbbra is fenntartották s dec. 30-án ünnepélyes formában terjesztették ezt a nádor és kir. személynök elé. Ebben kijelentik, hogy a r. kath. klérus (illetőleg Kollonics) által veszélyes záradékkal megtoldott törvényt nem fogadhatják el, mert ily formában azt az evang. egyház elnyomására szerkesztették; és bár ő felsége iránt jobbágy hűséggel viseltetnek, de ők ezentúl is a vallásukat illető régebbi törvényekhez és hitlevelekhez ragaszkodnak s azoktól eltérni nem fognak.

3 Sérelmeiknek jegyzékét pedig, mivel az országgyűlésen érdemileg nem tárgyalták, latin nyelven külön adták ki nyomta# 1 Civitas porro Soproniensis maneat in possessione et exercitio religionis, quam modo profitetur, nec in hoc turbetur. Acta Comitialia et Articuli 1681. 27. lap. 2 Articuli 46. 1. Serpilius napi. 287. 1. 3 Hist. Dipl. 223. 1. Zsilinszky i. m. III. 515.