Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - XII. Építés a romok felett. Sopron mint a protestáns vallásgyakorlat egyetlen végvára. 1674—1681.

A lakomákon uralkodott lelkes hangulattal azonban meglehetős ellentétben állottak az országgyűlésen támadt szenvedélyes viták. A protestánsok az 1608. és 1647. évi törvények alapján teljes vallásszabadságot követeltek s mivel ezt nem kapták meg, többé a gyűléseken sem vettek részt. Emiatt nemcsak a nádornak, hanem a királynak neheztelését is magukra vonták. És hogy a király és tanácsosok végre is engedékenyebbek lettek, annak két nagy oka volt, amint arról a soproni polgárság is nyomban tudomást vett s amint ezt Csányi a krónikájában is feljegyezte. Szeptember havában ugyanis lesújtó hirek érkeztek Sopronba. A polgárok beszélték, hogy Szatmár, Kalló és Böszörmény már Thököly kezében van. És igaz is volt, hogy Thököly az erdélyi fejedelem és a török seregeivel erősödve már Debrecen felé vonult. Szeptember 29-én pedig XIV. Lajos francia király, ki csak három évvel előbb kötötte meg Lipóttal a nymwegeni békét, elfoglalta Strassburgot.

1 Ezek a tények hatottak és meglágyították a király szivét. Lipót végre belátta, hogy a vallás dolgában többé nem vezettetheti magát Kollonics által. Schwarzenbergnek már szept. 22. megírta ezt. „Eddig — úgymond — mindig Kollonics és Hoffmann volt jelen az ilyen tanácskozásokban, de jövőre ezek zárassanak ki."

2 Csakis így történhetett, hogy a király nov. 9-én egy oly leiratot adott ki, amely ellen Kollonics a végsőig akart küzdeni. Kollonics még nov. 1-én is magához hivatván a r. kath. követeket, rá akarta őket beszélni, hogy 1. az evangélikusok kívánságát semmikép se teljesítsék, mert őfelsége egy templomot sem fog nekik adni; 2. az ő elmozdításán se dolgozzanak együtt az evangélikusokkal, hanem inkább segítsék, hogy a kamarai elnökségben továbbra is megmaradhasson; 3. a kamarák jurisdictiója a városi tisztségek osztogatásában maradjon meg ezután is.

3 De hiába volt az erőszakos papnak minden mesterkedése. Mint valamely hideg zuhany érte őt Lipótnak november 9-iki leirata, mely nagyjában mindazt magában foglalja, amit később az országgyűlés törvényerőre emelt: a bécsi béke megerősítését, a vallásgyakorlat biztosítását, az artikuláris helyeket stb. A leirat tartalmát a r. katholikusok sokalták, az evangélikusok kévéseitek. 1 Tschány 55. 56. Zsilinszky III. 471. 474. 2 Maurer J. Leop.|Kollonitsch 124. 1. Szilágyi S. M. N. Tört. VII. 355. 3 Serpilius nap. 235. Gömöri követ nap. Zsilinszky i. m. III. 486.