Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - XI. A régi nagyság utolsó évei. I. Lipót kora a Szelepcsényi-féle törvénykezésig.1657—1674.

is biztosítá, hogy ha Magyarországból elűzetnék, nála ismét szíves fogadtatásra fog találni.

1 1665-ben foglalta el soproni állását s már a következő évben megnősült. Prisomann Egyed Lajos városi tanácsos leányát, Anna Rozinát vette feleségül, akivel 16 évig élt boldog házasságban. Leányait a szász és braunschweigi követségi titkárok vették feleségül. Fia János Konrád Regensburgban és Jenában tanult s mint jogtudós telepedett le azután Sopronban, de már 1702. meghalt. Barthnak, bár fiatalabb volt, a másik két kollega átengedte az első lelkészi állást. Nagy áldással is működött itt 27 éven át 1692-ben bekövetkezett haláláig. A sok szenvedésből, ami Sopronra a gyászos évtizedben várakozott, ő is bőven kivette részét s mint hű őrállót találjuk őt a gyülekezet élén. A külföldi követeknek közbenjárását ő kérte ki többször is. Igen gazdag irodalmi munkásságot fejtett ki. Gamauf 13 művét sorolja fel. Nevezetesebb ezek közül az 1670. évi tisztújítás után, a soproni országgyűlés alkalmával I. Lipót nevenapján 1681. az új evang. temető felavatásakor 1682. Buda vára visszafoglalása után 1686. I. József megkoronázásakor 1688. és Sowitsch Kristóf temetésekor 1692. mondott beszéde.

2 A három nagy papon kívül jeles erők működtek a többi lelkészi állomáson is. Winkler Kristófot (1647—63) a kórházi templomban a jenai születésű Trost Henrik (1663—74) váltotta fel, kit Répceszentgyörgyön 1647. Lékára avatták fel. Később 1652. mint bónyai (piringsdorfi) lelkész említtetik, mikor tudniillik Léka ennek lett a filiája. 1661—63-ig Ágfalván volt lelkész. Itteni hivataloskodása idején ajándékozott Preining János András soproni szenátor egy osztrák agendát (1571) a bánfalvi gyülekezetnek a könyv elejére írt ajánló sorokkal.

3 A templomok elvételekor 1674. kellett neki is Sopronból külföldre menekülnie. 1 Gamauf. Dokum. II, 2. A. 79. i. 2 Oedenburgisches Rathhaus. Lackner Kristóf emlékmondataival és Sopron város rézmetszetű képével. Pozsony 1670. 4 r. 30. lev. Újabb külföldi utánnyomata is hely és év nélkül. Szabó K. Rmk. II. 1247. — Kaiserliches Band. Regensburg 1681. 4. r. 56. 1. — Evangelischer Gottesacker zu Oedenburg. 1682. — Buda recepta Labarum anicianum : Das wieder eroberte Ofen zu einem unüberwindlichen Panier zu Oedenburg aufgerichtet und in einer Predigt vorgestellt (aus Ps. 20, 7—10). 44 fametszettel. Regensburg 1686. 4 r. 160. 1. — Filius accrescens Joseph. Regensburg 1688. 4 r. 75. 1. — Servus bonus (Sowitsch) Regensburg 1692. 4 r. 72. 1. Gamauf II. 579. 3 Scholtz Ödön, Missziói Lapok 1907. 224. 1.