Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.
MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - XI. A régi nagyság utolsó évei. I. Lipót kora a Szelepcsényi-féle törvénykezésig.1657—1674.
Kiváló férfiak voltak a magyar lelkészek is, Sárfőy Miklós (1647—63), kiről már fentebb szóltunk és Kövesdy Pál (1664—74), ki a tanári pályán szerzett jó hírnevét mint lelkész is megőrizte. Nem csak a gyülekezetben, hanem az egyházkerületben is vezető szerepe volt. A zsinatok alkalmával tartott disputációkon ő volt az elnök többször is. így például Lócson 1669. nov. 13-án. Ő is szenvedő osztályrészese volt az 1674-iki gyászévnek. De úgy látszik, továbbra is Sopronban maradt, mert itt halt meg 1682. máj. 5-én. Abba a szép sírboltba temették, amelyben Lang Mátyás, Balog György és Gensel Ádám orvos is pihen. 1 Mint az egyház szellemi életére nézve jellemző és a nagy papok idejéből való alkotásról kell megemlékeznünk az 1666-ban alapított gyülekezeti könyvtárról. Egyházi és iskolai könyvgyűjteménye Sopronnak már korábban is volt, de most nagyobbszerű könyvtárra gondoltak. A soproniak ennek érdekében a külföldön is gyűjtöttek segélyt, amint ezt a rothenburgi (ob der Tauber) gyülekezet számadásában előforduló tétel is mutatja. Maga Rothenburg 1666. jul. 9-én tíz rajnai tallért adott a soproni evang. könyvtárra. 2 A kezdeményező Zuana Péter polgármester volt s mellette Lang Mátyás szerzett még kiváló érdemet a könyvtár gyarapítása körül, amint ezt a későbbi könyvtárszobában elhelyezett három régi olajfestmény is tanúsítja. Az első festmény Zuana Pétert ábrázolja az akkori hivatalos öltönyben s „Inchoabat" (kezdette) felirattal. A második festmény (lásd a 358. lapon) Lang Mátyás arcképe „Amplificabat" (bővítette) felirattal. A harmadik I. Lipót arcképe „Regnante" felirattal. Könyvtárának a gyülekezet mindig nagy értéket tulajdonított, azt évről-évre gyarapította s a XVIII. században külön díszes szobában helyezte el. Zuana valószínűleg a saját könyvtárát is a gyülekezetre hagyta. A konvent e könyvtárt később a lyceumnak adta át. Nevezetes és korszakos jelentőségű volt e nehéz időkben a külön egyházi tanácsnak (consistorium, Kircheninnung, presbyterium) megalakítása is, amelyben a gyülekezet egy külön kormányzó és törvénykező testületet szervezett a városi tanács 1 A rábaközi Szántó András 1673. egy disputatiót ajánlott Fekete püspöknek, Lang, Sowitsch és Kövesdynek. De aeterna divinitate et satisfactione Mediatoris. Tübingen 1673. Szabó K. III. 2628. Kövesdy fia János kuruc tábori lelkész, majd pápai lelkész s végül soproni konrektor volt. Gamauf II. 580. 2 Zu der neu aufrichtenden Evangelischen Bibliothek zu Oedenburg in Ungarn 10 Reinthaler. Oestr. Prot. Jahrb.XXXV. 147. Zuana életrajza Gamauf II. 488