Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

BEVEZETÉS. - I. Sopron vallásos élete a középkorban.

plomokat építettek — úgymond — hanem rablóvárakat.

1 Bunyitay Vince szerint ellenben a husziták (bohemi) alatt nemcsak cseh martalócok értendők, hanem azok is, kik a cseh vallást elfogadták s csúcsíves templomokat építettek, melyeknek keletkezése Husz János korába esik.

2 Kelyheket egyes huszita templomokon, például a tiszolcin és ratkóin az ujabb időkig lehetett látni. Sőt Rozsnyón, Rimaszécsen, Balogon, Derencsénben, Dobsinán és Jolsván is. Ezekre vonatkoztatták Celtis Konrád gúnyos párversét: Tot pingit calices Bohemorum túrba per urbes, Ut credas Bacchi numina sancta coli.

3 Schönherr Gyula is, miként már korábban Fessler és Majláth, elismeri, hogy a husziták tanai, mialatt a magyar fegyverek ellenük harcoltak, elterjedtek a nép körében; a kelyhesek közt többen voltak, akik egyenesen készültek a magyarok közt való hittérítő munkára és beszéltek is magyarul. Az egyezkedő calixtimusok 1420. többek közt azt is kérték Zsigmondtól, hogy tanaikat latinul, csehül, németül és magyarul fejtegethessék a királyi seregek előtt. A prágai kompaktákat Iglauban 1437. mint a cseh múzeum lépcsőházában elhelyezett emléktábla bizonyítja, magyar nyelven is hirdették. És huszitáknak köszönhetjük az első teljes magyar bibliafordítást is.

4 Különösen a husziták leszármazottjairól, a cseh-morva testvérekről (unitas fratrum), kik 1457 óta szervezkedtek külön felekezetté s a fegyelemre, nevelésre sokat adtak és jelentékeny irodami munkásságot fejtettek ki, bátran állíthatjuk, hogy nem martalócok, hanem békés terjesztői hitüknek.

5 Pedig Thuróczy szerint ilyen testvérek (az ő nyelvükön „bratrik") jöttek be Magyarországba nagyobb számmal. És mivel Ostffy László főispán levele szerint a Macskakő 1 Karácsonyi J. Magyarorsz. egyháztört. 45. 1. 2 Századok 1887. 389.1. Edgár E. Domuele husitske (Hlasy ze Siona, Pardubitz 1910. 156.) című értekezésében bírálat alá veszi a magyarországi tótság úgynevezett huszita templomait s tagadja, hogy ezeket a husziták építették volna. Oesterr. Prot. Jahrb. 1911. Nachtrag 16. 1. 3 Bartholomaeides, Notitia Cottus Gömör. 277. 1. Lányi-Knauz i. m. I. 694. Gerő J. i. m. 154. 1. A telkibányai ref. templomon ma is látható a falra festett kehely. Szilágyi S. M. Nemz. Tört. III. 597. Fogel S. Celtis K. 20. 1. 4 Fessler, Gesch. der Ungarn IV. 1149. Majláth, Gesch. der Magy. II. 135. Raffay i. m. 195. Szilágyi S. M. Nemz. Tört. III. 596. Hunfalvy P. A magyar huszitákról. Bpesti Szemle 1886. 5 Moeller V. Khchgesch, II. 541.