Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

BEVEZETÉS. - I. Sopron vallásos élete a középkorban.

„Wie Kaczenstain zerbrochen ward" cím alatt írja le krónikájában a hírhedt vár pusztulását, melynek idejét a császári udvarból vett megbízható értesülés szerint 1464-re teszi. Szerinte a vár Sopron városától nem messze egy hét mérföldnél is hosszabb tónak a közepén oly jól épült, hogy senki sem tudta bevenni. Weitracher macskakői kapitány fegyvert fogott a császár ellen és Sopron városát is Watzlo Wultschgo nevű cimborájával és 85 lovassal megtámadván, ki akarta rabolni. De Török Ambrus, kit Mátyás nevezett ki soproni kapitánynak, mindnyájukat elfogta és börtönbe zárta és csak oly fe'tétellel bocsátotta ki Weitrachert és Wulczkót, hogy soha többé Magyarország és Ausztria földére nem jönnek, Macskakőről pedig lemondanak és földig lerombolják, íme így pusztult el a csehek fészke.

1 A fentebbiekhez Lányi-Knauz még csak egy adatot közöl, mely szerint Mátyás a Sopron és Pozsony vidékén talált huszitáknak papjait elevenen ásatta volna el s midőn ezután sem akartak megtérni, kiűzte őket az országból.

2 Ily embertelenséget azonban a felvilágosult humanista királyról, kinek igen komoly összeütközései voltak a főpapsággal és a pápával, nem lehet feltételezni. Más adatok ellenkezőleg a husziták iránt való jóindulatáról tanúskodnak. Közülök az u. n. cseh-morva testvéreknek 1488. állítólag még könyvnyomdát is ajándékozott. Kermann Dániel egyháztörténete szerint is Mátyás eleinte üldözte őket, de később elnéző volt irántuk.

3 A macskakői csehekről szóló tudósítások, amint láttuk, nagyon is kedvezőtlenek. Magyar történetíróknál a husziták vallási missziójára nézve két ellentétes nézetet találunk. Némelyek csak cseh martalócokat, pusztító és rabló zsebrák népet látnak bennük. Mások megengedik, hogy szelidlelkü apostolok is voltak köztük, kik a békességet keresték, templomokat építettek s a bibliával kezükben terjesztették mesterüknek tanait. Karácsonyi János szerint a huszitizmus nálunk nem verhetett gyökeret. Hibás dolog Giskrának és társainak (1440—61) vallási befolyást, templomok építését tulajdonítani. E csehek nem tem1 Bleyer J. Beheim M. élete. Századok 1902. 560. Ugyanott több forrás idézve. Tomek E. Burg Katzenstein bei Sopron. Oedenb. Zeitung 1901. febr. 22. Csánki, Fraknói sat. 2 Ehtört. I. 693. 1. 3 Bőd P. Hist. Hung. Eccl. I. Raffay S. i. m. 218.1. Zsilinszky, Kermann D. 90.1.