Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - IX. Virágzó egyházi élet a hódító ellenreformáció (II. Ferdinánd és Pázmány) korában. 1619—1637.

gorú parancsolatot, mely szerint nyomban felakasztatja, ha valaki csak egyet is a soproniak közül bántalmazni mer. A zsákmányolásra számító csapatok így csalódva szinte tomboltak dühükben és Lackner csak úgy menekült meg golyóik elől, hogy más kerülő uton lovagolt vissza a városba. De így is a csapatok beszállásolása és megvendégelése nem csekély áldozatába került Sopronnak. Bethlen jóhiszemüleg tovább is fenntartotta Sopronnal az összeköttetést. Érsekújvárról 1621. jul. 21. kelt levelében írja nekik: „Viseljétek úgy magatokat, mint illik jámbor és hív magyarokhoz. Melyekről és több dolgokról is Szepsi János hívünktől bővebb szókat izentünk." De Sopron ekkor már elveszett a felkelőkre nézve.

1 Collalto Sopronból Kőszegre ment, hol a polgárság megadta magát, de Batthyánynak a várban hagyott csekély csapatát és Hörmann Mihályt, ki öt tonna lőport a levegőbe röpített, a császári hadvezér máj. 28. megölette. Collalto ezután Rohonczot és Körmendet szállotta meg, hogy Batthyány jószágain élelmezhesse katonáit. De ez sem hagyta magát. Németújvár vidékén újabb csapatokat gyűjtött, Kőszeget újra ostrom alá vette s a külvárost és a szőlőhegyeket elpusztította, majd pedig Körmendet és Rohonczot is visszavette. Különösen Kőszegnek tisztán protestáns lakossága szenvedett igen sokat e háborúkban.

2 Nagyobb vesztesége volt ennél a császári seregnek, hogy Dampierre után a másik fővezér Buquoi is Érsekújvárnál július 17. elesett. Forgách nádort is a csata alatt szélhűdés érte. Ezek a veszteségek tették hajlandóvá Ferdinándot, hogy most már komolyabban vegye a béketárgyalások ügyét. Hosszú, nehézkes alkudozások után, melyek alatt Thurzó Imre is elhalt, 1621. dec. 31. köttetett meg a béke Nikolsburgban. Esterházy 1622. jan. 1. este lovagolt be a bécsi Burgba a béke örömhírével.

3 Bethlen lemondott a királyi címről és átadta a koronát. Viszont Ferdinánd Bethlent a római birodalom fejedelmének nyilvánította, neki adta Oppeln és Ratibor hercegségeket és Magyarországból is hét vármegyét (köztük Zemplén és Abauj is Kassával). A vallásügyre vonatkozólag csak a bécsi békét és az 1608. évi törvényt és II. Ferdinánd 1619. évi koronázási hitlevelét erősítették 3 Vár. lev. Lad. XXXI. et FF. fasc. II. 61. Póda, A sopr. par. tört. 37. 1. 1 Payer Gy. krónikája. Chernél i. m. II. 69. Szilágyi S. i. m. VI. 312. 2 Szalay i. m. I. 278.