Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - IX. Virágzó egyházi élet a hódító ellenreformáció (II. Ferdinánd és Pázmány) korában. 1619—1637.

meg. Új vívmány tehát nem volt benne, de ha a cseh protestánsok sorsára gondolunk, abban az időben ezt is nagy eredménynek kell tekintenünk.

1 Sopron városa ezen 1619—1621. években Payer krónikája szerint sokat szenvedett. Majd minden nap vonultak át rajta magyar és török csapatok, melyek Ausztriába is becsaptak és öldösték a népet. 1621-ben is a mezei munkát s különösen a szüretelést csak nagy veszedelmek közt végezhették. Szüret előtt egy napon a bel- és külvárosból sok előkelő polgár járt künn, hogy a hegyet megtekintsék, s ime Balf felől váratlanul ellenség lepte meg őket, többet levágtak és 92 polgárt elfogtak közülök, akik csak 19,000 talléron válthatták meg magukat. A szüret idején is sok sopronit elfogott az ellenség. Némelyik kiment, hogy az egy-két akó borát leszüretelje s az ellenségtől meglepetve csak 100, 200, sőt 400 forintért válthatta meg magát. Különben is sok kiadása volt a városnak e három évben. Külön katonaságot is kellett tartani 100, 200 sőt 400 forint fizetéssel is. Új pénz is jött ez évben forgalomba, az úgynevezett hosszú pénz, melynek a régi birodalmi tallérhoz képest kevés volt az értéke. Nagy lőn a drágaság, egy akó bornak 10 forint volt az ára.

2 Sok kára volt a vidéken Esterházynak is, de ő ezekért kárpótlást nyert a fraknói és kismartoni várakban és urodalmakban. Payer soproni krónikás már 1621. végén feljegyzi, hogy ezeket Esterházy kapta meg.

3 Ő maga is 1622. febr. 20. kelt iratában mint királyi biztos már Kismarton és a fraknói grófság urának 1 A csehek példájával ijesztgették mindenfelé a magyarokat. Szemükbe mondták a főuraknak: Ideje letépni a forgót a kucsmákról, az arany és ezüst gombokat ólommal felcseréltetni s lábaikat cseh nadrágba szorítani. (Warga L. Ehtört. II. 591). Wittnyédy szerint Bécsben az a beszéd a magyarokról, hogy az sárga csizmákat letétessék vélek és csehországi sarukkal változtassák meg. Majd ismét Zrínyinek irja: Nagyságod nem tanulta az csehországi köntösöknek szabóságát, hogy nemzetének olyant kívánna. És Zichytől is azt kérdi: A bugyogót megszabatta-e immár Ngd magának, mert a csehek saruját alkalmasint megvárták már (V. lev. I. 196. 221. 227.) És Csányi is a krónikájában írja: Die Kartollischen habén sich greullicher Trowort verlauten lassen, wie man die Ungern sambt den Lutherischen wirt ausrotten und Böhmische hossen anlegen. (69. 1). 2 Payer Gy. krónikája az 1621. évről. 3 Es sind auch in diesem Jahre (1621.) die zwei Herrschaften, Eisenstadt, Forchtenstein und das Schloss in der Eisenstadt samt der ganzen Gegend und zugehörigen Unterthanen dem Herrn Nicolaus Esterházy von Ihrer Maiestát Commissarien eingeantwortet worden und die ganze Herrschaft ihn hat aufgenommen und geschworen für ihren Herrn. Payer krón. 1621.