Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - IX. Virágzó egyházi élet a hódító ellenreformáció (II. Ferdinánd és Pázmány) korában. 1619—1637.

abban nem piszkál*"

1 Pázmány nem beszélhetett volna így, ha a királyt nem érzi maga mögött. A protestánsok elnyomását Bethlen Gábor volt hivatva megtorolni, a kinek személyes nagy okai is voltak a felkelésre. Ugyanis már II. Mátyás Homonnay Györgynek igérte az erdélyi fejedelemséget, amit Bethlen az elfogott levelekből tudott meg.

2 Jól látta azt is, hogy a csehek leigázása után a magyaroké fog következni. A cseh és osztrák rendek pedig a bécsi béke idején tett szolgálatukra hivatkozva követelték most, hogy a protestantizmus közös érdekéért sikra szálljon. A csehek a velük való szövetkezés ügyében 1619. nyarán két levelet is írtak Erdélybe, sőt a cseh koronát is felajánlották Bethlennek. Ily okok hatása alatt írta Rákóczy Györgynek: „Meggyőzött sokképpen nemzetemhez való igaz affectusom, az nagy istennek igaz tiszteletéhez való nagy érzelmem és magamban elvégeztem, hogy az isten tisztessége mellett nemzetünknek szabadságáért kitámadjak."

3 Prágából a magyar születésű dr. Jessenius János hírneves orvost, az egyetem rektorát küldték Pozsonyba 1618. június havában. A protestánsok felkeresték szállásán a fogadóban, sajnálkozásukat fejezték ki, hogy későn jött, de Forgách nádor annál ridegebben fogadta, nem engedte meg, hogy az országgyűlésen az 1608. évi szövetség értelmében felszólaljon, sőt Ferdinánd megkoronáztatása után júl. 3-án a nádor Jesseniust el is fogatta és később Bécsbe is vitette. Neki hite miatt már II. Mátyás idejében is üldözést kellett Bécsben szenvednie. Nejét Fels Máriát 1613. Sopronban temettette el.

4 A csehek a következő 1619. évben szerencsésen haladtak előre. Június elején Thurn gróf Fischamendnél átkelt a Dunán s a hozzá 1 Spataki krón. Mikó III. 200. Varga L. Egyhtört. II. 282. 2 Zsilinszky M. A magy. prot. eh. tört. 180. 1. 3 Szilágyi S. M. N. T. VI. 228. és 229. 4 Szilágyi i. m. 213. Felesége felett Fuchsjáger mondott halotti beszédet: Eine tröstliche Predigt von der Auferstehung der Todten bey der Ehrenbegrabniss der weiland und viel tugendreichen Frauen Maria, geborne Felsin, des Edlen Hochgelehrten und Weitberühmten H. Doct. Johann Jessenii von Jessen, der Röm. Kays. Majestát Matthiae bestellten Medici eheliche Hausfrauen, welche den 25. Mai 1612 zu Wien in Oesterreich seliglich in Christo verschieden, derén Leichnahm folgenden 5. Tag Junii nach Oedenburg in Nieder Ungern gebracht und bey S. Michaelis ganz ehrlich zur Erde bestattet worden. Gehalten durch Stephan Fuchsjáger, daselbsten vornehmsten Evangelischen Prediger. Anno 1613, Wittenberg. Gamauf II. 532. Lásd fentebb 218. 1. Jessenius is egyike volt a Prága piacán kivégzett áldozatoknak.