Payr Sándor: A soproni evangélikus egyházközség története. I. kötet. A reformáció kezdetétől az 1681-ik évi soproni országgyűlésig. Sopron 1917.

MÁSODIK KORSZAK. Az első virágzás kora. - IX. Virágzó egyházi élet a hódító ellenreformáció (II. Ferdinánd és Pázmány) korában. 1619—1637.

csatlakozott osztrák rendekkel már Bécset fenyegette, ahol maga a császár is veszedelemben forgott. Az utolsó pillanatban jun. 5. érkeztek meg Dampierre vasaskatonái, akik szorult helyzetéből kimentették. A várba betódult osztrák rendek ekkor állítólag igen tiszteletlenül akarták Ferdinánd beleegyezését a csehekkel kötendő szövetséghez kierőszakolni.

1 Thurzó Szaniszló a pozsonyi országgyűlés akaratából ekkor kereste fel Bécsben jun. 10. Thurn grófot, kivel a Landstrasse nevü külvárosban találkozott. Thurzó a békét akarta közvetíteni, de Thurn arra hivatkozott, hogy a tej a tejhez nem hasonlít jobban, mint a magyarok helyzete a csehekéhez s ezért a szövetségbe való belépésüket sürgette. Erre azonban legfeljebb csak a protestánsok lettek volna hajlandók. így azután a csehek és osztrákok a magyarok hálátlanságáról panaszkodtak. A vallási sérelmek tárgyalása a Pozsonyban együttülő országgyűlésen mind jobban elkeserítette a protestánsokat. Pálffy István Somorján akasztófát állíttatott fel s kijelentette, hogy erre akasztatja fel, ha a protestánsok papot mernek bevinni. A soproni keresztes pap ellen is nagy panasz volt, hogy Beő helységből kiűzte az evang. lelkészt.

2 A csehek, osztrákok és magyarok által egyre biztatott, sőt kényszerített fejedelem végre fegyveres erővel jött ki Erdélyből. A debreceni táborból szept. 12. kelt kiáltványában adja elő felkelésének okait. Udvari papja, Alvinczi Péter pedig Querela Hungáriáé című röpiratában fejti ki azokat bővebben. Kassára 17-én vonult be diadalmasan és okt. 14-én már Pozsony is meghódolt előtte. Ide nov. 11-ére a hozzá átpártolt Forgách Zsigmond nádor által országgyűlést hivatott össze, ő maga pedig Thurn gróf hívására Bécs alá ment seregeivel, hol az osztrák rendek is támogatták őket. November végén a magyar vitézek három nap és három éjjel harcoltak Bécs külvárosában. 26-ikán Bethlen három ezred magával Schönbrunnban a császári kerteknél ütött tábort. Bécset Buquoi és Dampierre védték, kiket azonban Thurn, Bethlen és Rédey egyesült seregei nem tudtak ütközetre kényszeríteni. 1 Az úgynevezett Sturmpetitio azonban, amint azt Wurzinger óriási festménye és ujabban Eichhorn Leónak Ferenc Ferdinánd trónörökös rendeletére az új császári palota számára készült hármas nagy képe megörökíti, nagy túlzás és nem felel meg a történeti valóságnak. Wartburg 1911. 11. sz. Ev. Őrálló 1911. okt. 21. 386. 1. 2 Szilágyi S. i. m. VI. 217. és 220.